A neoliberalizmus végét hirdeti Szalay-Berzeviczy Attila
A Budapesti Értéktőzsde korábbi elnöke, Szalay-Berzeviczy Attila egyértelműen kijelenti, hogy a neoliberalizmus korszaka végéhez érkezett, amelyet a jobb- és baloldali populista mozgalmak erősödése jelez az Egyesült Államokban. Az utóbbi időszak eseményei, melyeknek középpontjában feszültségek és erőviszonyok állnak, nemcsak a világpolitikai rendet, hanem az üzleti világ stabilitását is veszélyeztetik. A kanadai Mark Carney davosi beszéde is ezt a fordulópontot hangsúlyozta, amikor világossá tette, hogy a hagyományos neoliberalista megközelítés már nem tartható fenn.
Mark Carney kijelentése: A neoliberalizmus vége
Mark Carney, aki a liberálisok fellegváraként ismert Weltbank vezetője, hatalmas súllyal zárta le a neoliberális korszakot, hangsúlyozva, hogy a világ a második világháborút megelőző imperialista rend felé mozdul el. Az új helyzet felveti a kérdést, hogy a globális erőviszonyok hogyan befolyásolják a gazdasági növekedést és a hatalmi dinamikákat, ahol a nagyhatalmak nyers erővel biztosítják maguknak a szükséges erőforrásokat.
A neoliberalizmus rákfenéje: Vagyonkoncentráció
Szalay-Berzeviczy Attila hangsúlyozza, hogy bár a neoliberalizmus kezdetben gazdasági növekedést és stabilitást eredményezett, a gyorsuló vagyonkoncentráció rákfenévé vált, amely az elit kezeibe juttatta a javakat, míg a társadalom széles rétegei egyre inkább frusztrálttá és elkeseredetté váltak. A technológiai robbanás, a közösségi média térnyerése, a klímaváltozás és a fejlett országok elöregedése mind olyan tényezők, amelyek jelentősen átalakítják a globális társadalmat és gazdaságot.
Történelmi események láncolata
A neoliberalizmus felemelkedése és bukása között számos történelmi esemény játszott szerepet. A 2008-as pénzügyi válság, a Krím félsziget orosz annexiója, a migrációs válság, a COVID-19 pandémia, valamint az ukrajnai háború mind hozzájárultak ahhoz, hogy a nemzetközi közösség újraértékelje a neoliberalizmus elveit. Különösen figyelemreméltó, hogy az orosz invázió energiaforrásokat fegyverként használva rávilágított arra, hogy a béke a gazdaságokon túl is komoly politikai tényezővé vált.
Jobboldali populizmus felemelkedése
A neoliberalizmus zsákutcába juttatása a jobboldali populizmus felemelkedését hozta magával az Egyesült Államokban, hitet adva olyan politikai vezetőknek, akik a migráció megállításában, a gazdasági nacionalizmusban, valamint a nemzeti identitás és szuverenitás erősítésében hisznek. Donald Trump politikai stílusa sok hasonlóságot mutatott Richard Nixonéval, aki szintén a világ jelentős átalakulásának idején próbálta megmenteni Amerikát.
Donald Trump: Stratégia és célok
Trump célja az USA gazdasági helyzetének megrepedezése, a költségvetési hiány leépítése és a belső ipar megerősítése, amely a vámtarifák bevezetésével vált sürgetővé. Az elnök szerint a költségvetési hiány és a világgal szembeni eladósodottság egyre nagyobb mértékben veszélyezteti az ország biztonságát. 2024-re előre látható, hogy az adósságszolgálatra költött kiadások meghaladják a védelemre fordítottakat, ami aggasztó jelenség az amerikai hatalom szempontjából.
Globális kihívások jövője
A globális helyzet továbbra is aggasztó, és a tradicionális hatalmi struktúrák elkezdtek átalakulni. Az orosz gazdaság helyzete, az amerikai-kínai rivalizálás, valamint a világpolitikai feszültségek átalakítják a geopolitikai tájat. A háború utáni rend kialakítása kulcsfontosságú, ahogy a nagyhatalmak közötti összecsapások elkerülése érdekében a diplomáciai megoldások keresése került fókuszba.
Következtetés
Szalay-Berzeviczy Attila szakértői véleménye, hogy a neoliberalizmus kora valóban véget ért, az új társadalmi-gazdasági rend kialakulása pedig számos új kihívást jelent a globális közösség számára. A jövőt nemcsak a politikai döntések, hanem a társadalmi konstrukciók és az emberek közötti kapcsolatok formálják majd, és ennek megfelelően az új világ rendjének megértése kulcsfontosságú a jövőbeli érdekek és prioritások meghatározásához.
