Nem pénzt kérnek a magyar vendéglátósok, hanem sok mást
Négy szakmai szervezet közös javaslatsort állított össze a vendéglátás helyzetének rendezésére. A csomagban a Duna-parti vendéglátás szabályozása, az Airbnb hosszú távú rendezése, valamint az áfakulcsok és a reprezentációs adó ügye is szerepel. A vendéglátósok nem állami támogatást kérnek, hanem egyszerűbb és kiszámíthatóbb adózást, rugalmasabb foglalkoztatást, kevesebb adminisztrációt és a szakmai képzés átalakítását.
A legfontosabb kérdés az áfa. Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke szerint abnormális, hogy a közétkeztetés, így a gyermekélelmezés is 27 százalékos sávban maradt, miközben egy kínai büfé 5 százalékossal működhet. A csomagot az MVI kezdeményezésére a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége, a Magyar Éttermi Szövetség és a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége készítette.
A szervezetek nem elsősorban pénzt várnak, mivel tudják, hogy erre nincs sok esély, ezért inkább a meglévő szabályokat szeretnék finomhangolni. Olyan változásokat sürgetnek, amelyek a vállalkozások mindennapi működését tennék egyszerűbbé és kiszámíthatóbbá.
A 33 pontos csomagban az áfaszabályok módosítása mellett a turizmusfejlesztési hozzájárulás szabályainak egységesítése és a reprezentációs adókedvezmény rendezvényi vendéglátásra történő kiterjesztése is szerepel. Utóbbi a rendezvények számának növekedésével forgalomösztönző hatású.
A másik nagy terület a munkaerő. A szervezetek rugalmasabbá tennék az egyszerűsített foglalkoztatást, enyhítenék az éves korlátokat, és a turisztikai idénymunka szabályait is a szakma működéséhez igazítanák. A javaslatok között szerepel a hazai munkaerő mobilitásának ösztönzése, a külföldről hazatérő magyar szakemberek támogatása, a munkaerő-kölcsönzés egyszerűsítése, valamint a megfelelően képzett harmadik országbeli dolgozók foglalkoztatásának könnyítése is ott, ahol tartós munkaerőhiány van.
A szakmai képzési rendszer átalakításán is változtatnának. Az MVI külön háttéranyagot készített erről, a szervezet alelnöke, Kis Zoltán megkereste az összes olyan magyarországi iskola vezetőjét, ahol vendéglátásban képeznek szakembereket. A cél az, hogy a gyakorlati képzés közelebb kerüljön ahhoz, amire a munkahelyeken valóban szükség van. A javaslatok között szerepel a felnőttképzésben részt vevő tanulók munkaidejének rugalmasabb kezelése, a szakképzési szerződések, a szabadság és a betegszabadság szabályainak módosítása is.
Az adminisztrációból is sokat faragnának. Csökkentenék a papíralapú munkaügyi, számviteli és dokumentum-megőrzési kötelezettségeket, egyszerűsítenék a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ felé teljesítendő adatszolgáltatást, és azt szeretnék, ha a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzései inkább a szürkezónában működők kiszűrését céloznák. A javaslat szerint a NAV, az NTAK és a SZÉP-kártya adatait is gyorsabban és részletesebben kellene visszajuttatni az ágazat szereplőihez.
Külön fejezetet kapott a budapesti Duna-part vendéglátása. Kovács László szerint amióta a rakpartot nyáron megnyitották a gyalogosok előtt, a szakmailag egyre igénytelenebb vendéglátás kerül túlsúlyba. Az alkalmi árusoké lett a főszezoni torta habja, miközben az állandó vendéglátóhelyeknek – akik egész évben bérleti díjat és más fix költséget fizetnek – visszaesett a forgalma. Példaként említette, hogy egy hajón működő étterem vagy állandóan működő vendéglátóhely mellett 10–15 méterre megjelenhet egy olyan vállalkozás, amelynek nincs egész éves bérleti költsége, így olcsóbban tud értékesíteni, még saját mosdót sem üzemeltet, és elszívja a vendégeket az állandó üzletektől. A szakmai szervezet ezért a Duna-part ideiglenes vendéglátási lehetőségeinek újraszabályozását is javasolja.
A turizmus és a vendéglátás környezetét érintő pontok között szerepel a világörökségi területeken és a bulinegyedben az élelmiszer- és dohányboltokban az alkoholos ital árusításának időbeli korlátozása, konkrétan este nyolctól tilalom bevezetése. Emellett az Airbnb hosszú távú, összehangolt rendezését szorgalmazzák a Magyar Turisztikai Ügynökség irányításával.
A szervezetek a beruházásokhoz kedvezményes vagy támogatott finanszírozást is javasolnak, miközben külön foglalkoznak az illegális és szabályozatlan vendéglátás visszaszorításával. Felvetik egy önálló turisztikai és vendéglátóipari kamarai struktúra lehetőségének megvizsgálását is. A „Vendéglátóipari kisokos” frissítését, valamint az alap- és speciális szakmai vizsgakövetelmények életszerűbbé tételét szintén szükségesnek tartják.
Kovács László szerint a dokumentum egy közös szakmai alap, amelyből a következő időszakban egyes témákat külön-külön lehet elővenni. A szakma most azt várja, hogy ezek közül melyekről és milyen formában indulhat érdemi egyeztetés a turizmusirányítás döntéshozóival. Nagy a várakozás a Csendes Olivér által vezetett MTÜ jövőbeli ténykedése kapcsán – tette hozzá az MVI elnöke.
