BIZALOMÉPÍTÉSSEL ÉS KÁRMENTÉSSEL KELL KEZDENI AZ OKTATÁSI RENDSZER HELYREÁLLÍTÁSÁT MAGYARORSZÁGON
A közoktatás helyreállítására irányuló törekvések nem csupán a jogszabályok módosítását, hanem a közoktatási rendszer egészének átfogó megújítását igénylik. A Civil Közoktatási Platform (CKP) szakmai közössége arra figyelmeztet, hogy az oktatási rendszer talpra állítása érdekében sürgős intézkedések szükségesek, ám ezekkel párhuzamosan egy hosszú távú reformot is alaposan elő kell készíteni. A javaslatok a háromlépcsős logikára építenek, ahol az első lépés a politikai bizalom helyreállítása és a kármentést célzó azonnali intézkedések bevezetése.
Az eseményen, amely a CKP megalakulásának 10. évfordulóját ünnepelte, számos javaslat került bemutatásra, amelyek középpontjában az oktatás minőségi javítása áll. Juhász Ágnes, a CKP egyik szakértője hangsúlyozta, hogy azonnali intézkedések bevezetéséhez először az alapvető feltételek megteremtése szükséges. Ilyenek például az önálló oktatási minisztérium létrehozása, az oktatáskutatás intézményrendszerének visszaállítása, és egy országos oktatáspolitikai egyeztetési rendszer újjászervezése.
Fontos, hogy a tervezés és a döntéshozatal folyamatába minden érintett csoport – tanulók, hallgatók, szülők és pedagógusok – belekerüljön, hiszen ennek hiányában a reformok nem tudják megcélzott és tartós eredményt hozni. A CKP által bemutatott részletes intézkedéscsomag célja, hogy támogassa a politikai pártok programalkotását a 2026-os választások előtt.
A javasolt intézkedések között szerepel a közoktatási törvény és más jogszabályok sürgős módosítása, különösen az oktatási tartalmak szabályozásában. A módosítások célja, hogy már a 2026/2027-es tanévet érintően megvalósuljanak. Az új Nemzeti alaptanterv kidolgozása ugyan időigényes folyamat, azonban a jogszabályi változásokkal a következő tanévtől akár el is lehet törölni a központi kerettantervek kötelező alkalmazását, csökkenteni a kötelező óraszámokat, és lehetőséget biztosítani a szabad tankönyvválasztásra.
A CKP hangsúlyozza, hogy az állami fenntartói rendszer újragondolása nem a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok azonnali felszámolását jelenti, hanem egy átgondolt átalakítást igényel. A jelenlegi keretek között is jobb szabadságot és hatásköröket kell adni az iskoláknak. Ezen felül fontos lenne a tankötelezettség életkorát 18 évre emelni, amely szintén csak felmenő rendszerben valósulhat meg. E mellett a 3 éves szakképző iskolai képzés időtartamát is 4 évre kellene növelni.
A CKP weboldalán elérhető részletes intézkedéscsomag alkalmas arra, hogy pedagógusokat, szülőket és diákokat egyaránt jobban helyzetbe hozzon a közoktatási rendszer működésében, hiszen ezek az első lépést képezhetik egy átfogó reform felé. Az új oktatási törvények kidolgozása és elfogadása során szem előtt kell tartani a gondos szakértői tervezést, valamint a különböző érintettekkel folytatott intenzív konzultációt.
Ráadásul az oktatási szektor hazánkban még mindig nem tekinthető nemzetstratégiai ágazatnak, ami megkérdőjelezi annak jövőbeni fenntartását és fejlődését. A törekvések hangsúlyozzák, hogy az oktatás minősége nem csupán a költséghatékonyságról szól, hanem a jövő generációk képzésének megerősítéséről is.
