FAUST A SAKKTÁBLÁN – BARTÓK IMRÉVEL VÁRATLAN HÚZÁSOKRÓL
„A versenysakk a mi korunk pestise” – figyelmeztetnek egy rejtélyes aktivista csoport tagjai Bartók Imre új könyvének címszereplőjére. Az évezredeken át népszerű és jónak tűnő sport körüli furcsaságok sora nem ér véget itt, hiszen a sakktörténeti anekdoták és mitológiai elemek gazdag palettájával találkozunk a regény lapjain. A fiatal Damien, a főszereplő, az utolsó lépések karmesterévé válik, miközben egy hamvába holt kapcsolat emlékeivel és érzelmeivel küzd, valamint egy különös applikáció segítségével segíti át másokat a halál kapuján, bejárva Skóciát, az Egyesült Államokat, Olaszországot, és Budapest szívét. A szerzővel a sakk rejtélyeiről, a sakkirodalomról, közel-keleti szőnyegekről, a „tökéletes lépésről” és a halhatatlanság témájáról beszélgettünk.
Új irányvonal a regényírásban
A könyvét sokan a pályafutásának fordulópontjaként emlegetik. Alkotóként hogyan látja ezt a változást? Miért döntött a hagyományosabb regényforma mellett?
Úgy éreztem, itt az ideje egy „hagyományos regényt” írni, ami visszatérést jelent a korábbi kísérletezésekből és az atipikus elbeszélésformákból. Azt tűztem ki célul, hogy visszatérek a lineáris történetvezetéshez és a hús-vér karakterekhez. Mégis, a könyvben megjelenik sok olyan elem, ami az előző írásaimra is jellemző: a főszereplő szatirikus önéletrajza, a megbízhatatlan narrátor, a szürreális látomások. Összességében úgy érzem, hogy ez a mű egy újabb lépése az organikus fejlődésnek, remélhetőleg nem a végső állomása.
A sakk, mint világmagyarázat
A sakk keretrendszere miért volt ennyire fontos számodra? Képes olyan átfogó világmagyarázatot nyújtani, mint ahogyan David Foster Wallace a tenisz, vagy Esterházy Péter a foci esetében megmutatta?
A sakk irodalmi feldolgozásaiból kiderül, hogy a játék sokak számára világmetaforává válhat. A könyv szempontjából a főszereplő távolságtartó viszonyban áll a játékkal; érdekes pszichológiai kérdés az a karakter, aki sikereit azokban a pillanatokban éri el, amikor elkerüli a siker keresését. Damien egy Faust figura, akire erőltették a társadalmi paktumot, ndër a saját vágyai sosem egyeztek meg ezzel. A sakk egyúttal írásbeli kihívást is jelentett; az ötlet, hogy „érzékivé” tegyem a fiktív játszmákat, izgalmas, ugyanakkor сложное feladat volt számomra. A sakk nem csupán egy sportág, hanem a kultúra része, amit hajlamosak vagyunk alábecsülni.
A sakk, mint világsport
A regényben a sakkversenyzés földrajzi kiterjedése különösen elgondolkodtató. Milyen összefüggést látsz az utazás és a sakk között, egy asztali táblajáték esetében?
A sakk igazi világsport, és bár sok sportágban megtalálható a közösségi élmény, a sakk esetében ez sokkal kézzelfoghatóbb. A fokozott utazási igény mutatja, hogy a fontos helyszínek helyett inkább a közös tudás és tapasztalat, az évszázados sakk-elméletek játsszák a főszerepet. Az utazás során nem csupán a földrajzi valóság, hanem egy komoly intellektuális és ösztönös közeg is megjelenik.
Miért nem volt eddig magyar sakkregény?
A magyar irodalom előzményeit tekintve, miért tartja úgy, hogy eddig nem született magyar sakkregény, annak ellenére, hogy a magyar sakk-kultúra páratlanul gazdag?
Ez valóban érdekes kérdés, különösen ha figyelembe vesszük a magyar sakk történetét. A Polgár lányok világszerte ismertek, de kevesen tudják, hogy a magyar férfiválogatott 1978-ban olimpiai aranyérmet nyert a Szovjetunió legyőzésével. Magyarország már a XIX. században számos kiemelkedő sakkozót adott a világnak, és a századelőn Maróczy Géza is szerzett hírnevet. Számos irodalmi szöveg születhetett volna a témában, csak talán nem dokumentálták őket eléggé.
Mitológiai vonatkozások a főszereplő neve körül
Damien nevét a mitológiában és a popkultúrában is találkozni lehet. Miért esett a választásod éppen rá?
Bár a Damien név a „daimón” szóból származik, mivel átfogó médiuma a babiloni démonnak, számomra nem volt tudatos referencia. E nevet az első pillanattól kezdve így hívták. Az Ómen című film szellemi háttere persze felmerült, de a névválasztás nem történt esztétikai mérlegelés alapján. Damien karaktere a sajátos küzdelmét jelképezi a létezés számára.
Sakk és kreatív gondolkodás
A regény mottója egy sakkjátékos mondása: „Világos egészen eddig egy jól ismert változatot követett, most azonban végzetes hibát vét: elkezd a saját fejével gondolkodni.” Valóban végzetes a sakkban a saját gondolkodás?
A mottó lényegét a sakk kettős természetére utal: a szabálykövetés és a kreatív, váratlan húzások együttes hatalmára. Az igazi nagyság a váratlan lépésekben rejlik, azonban az abszurd helyzet, amikor a tökéletes lépést keresünk, különösen izgalmas dilemmát jelent. Hogyan találhatjuk meg a tökéletes lépést a saját zavaros fejünkkel gondolkodva?
A szőnyegminták, mint történetek
Damien pszichológus-menedzsere szőnyegeket készít és árul, amelyek történeteket mesélnek el. Miért volt fontos ez a háttérszál a regényben?
Ez a szőnyegminták általánosan a történelem narratíváit fejezik ki, miközben Damien saját tudatát is contexualizálják. A háborús narratívák és a sakk kapcsolata lenyűgöző – a sakk örök háborúsipolás szimbóluma, amely tragikomikus, fenséges és fárasztó egyaránt.
Kedvenc sakk-anekdoták
A regény számos sakklegendát említ, van-e olyan anekdota, amely különösen megmaradt az emlékezetében?
Egyszer egy klubjátékos szívrohamot kapott játszma közben, és a bíró dilemmába került az eredménnyel kapcsolatban. Végül úgy döntöttek, hogy megvárják, amíg a halott ideje eltelt. Ez a helyzet metafizikai értelemben éles kontrasztot teremtett, hiszen a halálon túli életbe tett egyfajta ízelítőt kaptunk.
Összegzés Bartók Imréről
Bartók Imre, 1985-ben született Budapesten, számos elismert díj birtokosa. Filozófiát tanult az ELTE-n és később esztétikából szerzett doktori címet. 2011-ben debütált Fém című regényével, azóta végigkísérte pályafutását posztapokaliptikus trilógiájával, drámákkal és ifjúsági regényekkel. Utolsó könyvei közé tartozik a 2025-ös Damien is.
