ÚJ TÖRVÉNY A VALLÁSSZABADSÁG ÉS AZ EGYHÁZAK FINANSZÍROZÁSÁNAK SZABÁLYOZÁSÁRA
A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke, Dobrev Klára bejelentette, hogy a párt új törvényjavaslatot készít elő a vallásszabadság, az egyházak jogállása és finanszírozása terén, amennyiben sikerül bejutniuk a parlamentbe a 2026-os választások során. A DK célja, hogy megszüntesse a vallási közösségek közötti diszkrét különbségtételt, amely jelenleg az állami támogatások és a pogány politikai beavatkozás következményeként létezik.
Dobrev Klára kifejtette, hogy a jelenlegi egyházpolitika nem a vallásszabadságot szolgálja, hanem a politikai érdekek mentén megvalósított kivételezést. Az új javaslat szerint az államnak tiszteletben kell tartania minden vallás alapvető jogait, és nincs joga eldönteni, melyik hit értékesebb a másiknál. A DK tervei között szerepel a jelenlegi egyházügyi törvény hatályon kívül helyezése, és egy egységes, átlátható jogállás kialakítása minden vallási közösség számára.
A törvénytervezet részeként az egyházi és állami intézmények finanszírozását azonos szabályok alapján alakítanák ki, valamint megtiltanák az egyházi hitéleti tevékenységekre szánt közvetlen költségvetési támogatásokat. Dobrev Klára emlékeztetett arra, hogy az Orbán-kormány alatt az egyházak közel ötmilliárd forint értékben kaptak ingatlanokat, amely jelzi a politikai alapú előnyben részesítést.
Továbbá a DK szeretné bevezetni az egységes adózási szabályokat, valamint megtiltani a diszkriminációt és a szegregációt az egyházi intézményekben. Dobrev hangsúlyozta, hogy a javasolt új rendszer célja egy semleges állam és szabad vallásos közösségek létrehozása, ahol a hit valódi meggyőződés, nem pedig politikai eszköz.
Különös figyelmet szentelnek a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség jogi és pénzügyi helyzetének rendezésére is, amelyet az előző kormányzat politikája keretében hátrány ért. Dobrev Klára megjegyezte, hogy a közösségek közötti egyenlőség és a vallási élet szabadsága alapvető követelmény minden demokratikus társadalomban.
ELJÁRÁSOK A GYŐRI LAKÁSKASSZA ÜGYÉBEN
Az országos politikai klimát mellett a helyi ügyszinteken is zajlanak jelentős események. Győrben már megkezdődtek a tanúkihallgatások a város lakásfenntartó cégének pénzügyi ügyeivel kapcsolatban, ahol az eddigi információk szerint 1,7 milliárd forint tűnt el. A helyi polgármester reménykedik abban, hogy a büntetőeljárás segíteni fog feltárni a közvagyon eltűnésének körülményeit.
Az ügylehetősége, amely érinti a város közvagyonát, sem a fideszes irányítás alatt álló önkormányzati cég, sem az éppen kampányoló Orbán Viktor nem adtak magyarázatot, ami tovább fokozza a politikai feszültségeket a közelgő választások előtt.
