Együtt hallgat a Tisza és a Fidesz a pótköltségvetésről
A Tisza képviselőcsoportja nulla, a Fidesz–KDNP 51 fős frakciója pedig mindössze két módosító indítványt nyújtott be a 2026-os pótköltségvetés kapcsán. Összesen 25 módosító indítvány érkezett a 2026-os költségvetés módosításához, valamennyi az ellenzéktől. Az elmúlt 16 évben megszokott felállás folytatódik: a kormánypárti képviselők úgy tesznek, mintha feladatuk kizárólag a kormányzat javaslatának megszavazása lenne, nem pedig alternatív ötletek felkarolása, helyi vagy országos ügyek képviselete, vagy választókörzeti fejlesztésekért való lobbizás.
A kormány reális, 2 százalékos gazdasági növekedéssel és 1,6 százalékos inflációs tervvel terjesztette be a pótköltségvetést – ezek alapján számolták újra az adóbevételeket. A kiadásokba belevették az előző kormány választási és más pazarló, előirányzattal nem fedezett költéseit, a kormányváltás utáni jóléti kiadások minimális emelését, és 500 milliárd forintot félretettek az előre nem látható kiadásokra a haváriaalapba.
A GDP 7,5 százalékára, 7110 milliárd forintra rúgó államháztartási hiány megalapozott, igaz, a deficitnél egyelőre inkább lefelé mutató kockázatok láthatók, bár arra szinte semmi esély, hogy még az idén a GDP 7 százaléka alá benézzen a hiány.
A Fidesz egyetlen módosító javaslatot sem terjesztett be hétfő délelőttig. A KDNP egyik képviselője, Latorcai Csaba két indítványt nyújtott be. Az egyik az 500 milliárd forintos haváriaalapból 75 milliárdot különítene el a mezőgazdasági termelők extra támogatására az aszály miatt, a haváriaalap keretét 425 milliárdra csökkentve, így nem növelné a hiányt. A másik javaslat 5 milliárd forintot adna azon társasházak támogatására, amelyek elesnek a homlokzatra húzott gigahirdetésekből remélt bevételtől, miután a Tisza egyik első törvénymódosításával betiltotta ezeket a hirdetési felületeket.
A Mi Hazánk frakciója sokkal szorgalmasabb volt: három képviselőjük 23 javaslatot tett a Ház elé. Javaslataik fejlesztésekről és bérrendezésről szólnak, ideológiailag mentesek minden szélsőségtől. Dócs Dávid, Novák Előd és Szabadi István képviselők gimnázium- és kórházfelújításért, út- és vasútfejlesztésekért vagy egy bajba jutott önkormányzat, Tiszaföldvár támogatásáért lobbiznak.
Szabadi István a szociális szférában dolgozók béremelésére tesz javaslatot – erre 85 milliárd forintos, fedezet nélküli, hiánynövelő kiadási előirányzatot javasol. Magyar Péter miniszterelnök a múlt héten arról beszélt, hogy a kormány is készül még az idén béremelésre a szociális ágazatban – ám ennek egyelőre nincs nyoma a parlament előtt fekvő költségvetésben. A szélsőjobbról érkező javaslat így egyfajta elővágás a kormány felé, amire a kormánynak ügyes politikai választ kell adnia.
