NYOLC ÉV FEGYHÁZ: Maja T. ügye a Fővárosi Törvényszéken
2026. február 4-én a Fővárosi Törvényszék első fokon ítéletet hirdetett Maja T. és társai ügyében, ahol a vádlottakat „bűnszövetkezetben elkövetett, életveszélyt okozó testi sértés és aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés” vádjával állították bíróság elé. A cselekmény 2023 februárjában zajlott Budapesten, amikor az elkövetők olyan embereket támadtak meg, akikről feltételezték, hogy szélsőjobboldalinak gondolják őket, mivel a ruházatuk alapján a Kitörési Emléktúrára indultak, vagy a „becsület napját” kívánták megünnepelni. Az ügyben érintett vádlottak között két olasz és két német állampolgár is szerepelt.
Történelmi párhuzamok
A megemlített ügy mögött érdemes lenne egy átfogóbb, történelmi kontextust is figyelembe venni. A második világháború következtében nyilvánvalóvá váltak a koncentrációs táborokban elkövetett bűncselekmények, amelyek hatására a német társadalom előtt a „tettesek népeként” való megjelenés vált általánossá. Ebből a szempontból fontos megjegyezni, hogy nemcsak bűnösök voltak közöttük, hanem áldozatok és passzív megfigyelők is. A német fiatalok már 1968-ban kezdeményezték a társadalmi szembenézést a múlttal, míg sokan közülük, a mai generációk tagjai, aktívan részt vesznek az emlékhelyek fenntartásában. Az iskolai tantárgyak között gyakran szerepel a koncentrációs táborok meglátogatása, amely egyfajta kötelezettség, hogy a fiatalok szembenézzenek a történelemmel. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a múlt elítélése nem jogosítja fel senkit az erőszakos cselekedetekre.
Maja T. ügye a nemzetközi figyelem középpontjában
Maja T. negyedrendű vádlott ügye az elmúlt másfél évben nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is szoros figyelemmel kísért eseménnyé vált. A vádlott 2023 decemberében került letartóztatásra Németországban, egy Magyarország által kiadott nemzetközi körözés alapján, míg 2024 nyarán a magyar hatóságok átvették őt. A Német Szövetségi Alkotmánybíróság később azt állapította meg, hogy a kiadatás jogellenes volt. Maja T., aki nem bináris identitással rendelkezik, megalázónak élte meg, hogy férfibörtönben kellett töltenie a fogvatartását, ráadásul férfinéven szólították. A börtönkörülményekre vonatkozóan több politikai képviselő, akik látogatták őt, is hitelesítette, hogy Maja cellájában csótányok voltak, ami súlyosan hozzájárult az eljárás körüli vitákhoz. Az elkülönítés következtében Maja T. éhségsztrájkba kezdett, az embertelen körülmények miatt, ezt követően egy határ menti kórházba szállították.
Családi összefogás és politikai aggodalmak
Wolfram Jarosch, Maja édesapja, tiltakozásként gyalog indult Drezdából Budapestre, hogy Sulyok Tamás államfőtől kérje, hogy emberibb körülmények között tartsák fogva lányát. Célját nem érte el, hiszen a helyzet nem javult, noha Johann Wadephul (CDU) frakcióvezető is pártolta a család kérelmét. Maja családja súlyos büntetéstől tartott, különösen figyelembe véve, hogy 2025 szeptemberében a magyar kormány az USA után elsőként nyilvánította terrorszervezetnek az antifasiszta szervezeteket. Az édesapa a TAZ-nak adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy „a választásokra készülve Maja tökéletes bűnbaknak bizonyul a jelenlegi kormány számára, amely súlyos aggodalomra ad okot az ítélet szempontjából.”
Az ügyészi vád és a védelem érvei
Az ügyészség első ízben 24 év fegyházi büntetést kért Maja T.-re. Az osztrák Der Standard szerint a kért büntetési mérték abszurd, tekintettel arra, hogy nem áll rendelkezésre bizonyíték arra nézve, hogy Maja T. valóban bárkit is megütött volna. A szakmai elemzés nem támasztotta alá az esetleges életveszélyes sérüléseket sem. A nyilvánosságra hozott videofelvételeken maszkos személyek voltak láthatók, így a sértettek sem tudták őt azonosítani, mivel a támadás során csak bűnsegédnek tekintették. Mivel Maja T. a támadó csoport tagja volt, a büntetése ennek ellenére súlyos maradt.
A vádak szerint Maja T. négy rendbeli életveszélyes testi sértéssel és bűnszervezet tagjaként állt bíróság előtt. Az ügyészség konkrét büntetési mércét nem indítványozott, de a súlyos büntetés „elrettentési” céllal indokolt volt, hiszen a jogi keret akár 24 évnyi börtönbüntetést is lehetővé tett. Maja T. német ügyvédje, Sven Richwin hangsúlyozta, hogy továbbra is hiányoznak a bizonyítékok Maja T. konkrét részvételére a támadások során. A védelem korábban arra hivatkozott, hogy a Maja T. által állítólagos videofelvételeken látható személy nem ütött meg senkit, és a sebesülések sem voltak olyan súlyosak, mint ahogyan azt állították. A védelem képviselője megkérdőjelezte a vádak valóságát és a felvett tények hitelességét is.
Pártatlan eljárás és politikai visszhang
Martin Schirdewan baloldali európai parlamenti képviselő is részt vett a tárgyaláson, amelyet „európai méretű igazságügyi botrányként” minősített, mondván, a Maja T. elleni eljárás politikai motivációjú kirakatper volt. Szerinte az ügyészség záróbeszédei nemcsak a jogállamiság elveit sértették, hanem azt is, hogy az eljárás nyílt előítéleteken és politikai önkényen alapult.
Az ítélet és a nemzetközi reakciók
Az ítélet, amely nyolc év fegyházat rótt ki Maja T.-re, enyhébb a legrosszabb várakozásoknál. Mind a vádlott, mind az ügyészség fellebbezett, így a végső döntés még várat magára. Maja T. most hazájába, Németországba térhet vissza, ahol letöltheti a kiszabott büntetést. Az ügy magyarországi döntése Németországban széles körű felháborodást váltott ki, és számos városban demonstrációkat indítottak ellene. A Frankfurter Rundschau is megjegyezte, hogy a jogi keretek politikai eszközként való felhasználása komoly veszélyt rejthet magában, mivel az autokratikus rezsimek aláássák a jogállamiságot, és drasztikus büntetéseket szabnak ki gyenge vádak alapján.
