Gyanúsítottként hallgatta ki a rendőrség Matolcsy Györgyöt
Hivatali visszaélés miatt gyanúsítottként idézte be a Nemzeti Nyomozó Iroda Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökét, valamint több egykori magas beosztású jegybanki vezetőt. Az eljárás előzménye, hogy 2023-ban az MNB akkori, pénzügyi felügyeletért felelős alelnöke nyomást gyakorolt az Erste Bankra Simor András, az Erste Group felügyelőbizottságának tagja, korábbi jegybankelnök eltávolítása érdekében.
Simor András egy tévés beszélgetésben fedte fel az esetet. Elmondása szerint az Erste magyarországi vezetőjével azt közölték, hogy a bankfelügyelet szigorúan és rendkívül kellemetlenül jár majd el a pénzintézettel szemben, amíg Simor tagja a testületnek. Az ügy nyilvánosságra kerülése után az MNB jelenlegi vezetése vizsgálatot indított, majd feljelentést tett. Simor András szerint Matolcsy György felbujtó szerepet játszhatott az ügyben.
A politika boszorkánykonyhájától a jegybankelnöki székig
Matolcsy György pályája a rendszerváltás idején kezdődött. A kezdeti pénzügyminisztériumi évek után 1990-ben az Antall-kormány privatizációért felelős államtitkára volt, bár első kormányzati megbízatása csak néhány hónapig tartott. Az 1990-es években az Antall-kormányból távozott, az MSZP–SZDSZ-kormányok nem tartottak igényt munkájára. 1997-ben létrehozta egyszemélyes Növekedéskutató Intézetét.
Az 1998-as első Orbán-kormányba még nem került be, de Orbán Viktor gazdasági tanácsadója, majd 2000-től két évig gazdasági minisztere lett. Ettől kezdve pályája összefonódott Orbán Viktoréval. 2010-re a Fidesz fő gazdaságpolitikusa lett, a miniszterelnök ekkor már jobbkezének nevezte. „Nem tud senki sem mondani olyan összeget, amelyért a jobbkezemről hajlandó lennék lemondani” – közölte a miniszterelnök 2010 októberében.
Unortodox gazdaságpolitika és jegybankelnöki évek
Matolcsy 2010 után nemzetgazdasági miniszterként radikálisan átalakította az adórendszert: 27 százalékra emelte az áfát, bevezette az egykulcsos személyi jövedelemadót, és államosította a magánnyugdíjpénztárakat. Utóbbi 3000 milliárd forintos vagyonvesztést jelentett, amely nem hozott érdemi gazdasági növekedést. Ugyanakkor az e-pénztárgépek és az EKÁER-rendszer bevezetése csökkentette az áfacsalásokat.
2013-ban Orbán Viktor feltétlen bizalmasaként az MNB elnöke lett, ahol kétszer hatéves mandátumot töltött ki. Jegybankelnökként 2015-ben forintosította a lakossági devizahiteleket, ami árfolyamkockázattól szabadította meg a gazdaságot. Elindította a Növekedési Hitelprogramot és a Növekedési Kötvényprogramot, amelyek alacsony kamatú forrást juttattak a cégekhez, hozzájárulva a 2015–2020 közötti növekedéshez. A kötvényprogram forrásainak jelentős része azonban NER-cégekhez került.
Alapítványi botrányok és veszteségek
Az MNB 2013–14-ben árfolyamnyereségéből 266 milliárd forintot tett jegybanki alapítványokba. Az alapítványok eredeti célja oktatás és tudományos ismeretterjesztés volt, de idővel a vagyonkezelés került előtérbe. A felügyelőbizottság már 2014-ben jelezte a problémákat, a Transparency International feljelentést tett, de a hatóságok nem léptek. Matolcsy 2016-ban a kritikákat személye és a jegybank elleni támadásként értékelte: „Minden, ön által felhozott blöff ugyanannak a hadjáratnak a része: blöff, blöff és blöff.”
Az NHP- és NK-programok a kamatkörnyezet emelkedésével 2021–25 között összesen 3560 milliárd forint veszteséget okoztak az MNB-nek. Emellett 200–300 milliárd forint tűnt el a közvagyonból, részben Matolcsy Ádám és üzletköre vagyonát gyarapítva. Az MNB épületfelújításai során is több tízmilliárdos kár keletkezett: a Széll Kálmán téri volt Postapalota, a V. kerületi MNB-székház és a balatonakarattyai üdülő- és konferenciaközpont felújítását a Raw Development Kft. nyerte el, amelynek tulajdonosa Somlai Bálint, Matolcsy György fiának barátja és üzlettársa.
Az Állami Számvevőszék Matolcsy távozását követő héten hozta nyilvánosságra a több száz milliárd forintos vagyonvesztést feltáró jelentést. A jelenlegi gyanúsítás csak a kezdet: előbb-utóbb terítékre kerülnek az alapítványi ügyek és az MNB 2013–2025 közötti egyéb, az adófizetőknek kárt okozó esetei. Ha ítélet születik, Matolcsy György lehet az MNB 102 éves történetének első elnöke, akit szigorúan vett hivatali tevékenysége miatt ítélnek el, nem számítva a II. világháború utáni népbírósági eljárásokat. Vagyis 80 éve nem volt MNB-elnök az igazságszolgáltatás előtt.
