Jogállam és az Önkormányzati Szolidaritás: Kihívások Magyarországon
Aki még mindig abban a hitben él, hogy Magyarország jogállamként működik, annak érdemes figyelembe venni a közelmúltban kiadott kormányrendeletet, amely az önkormányzati szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos jogorvoslati lehetőségeket törli el. Az ukrajnai háborús helyzetre hivatkozva a kormány olyan intézkedéseket hozott, amelyek gyakorlatilag akadályozzák a törvényes védekezést, beleértve a szolidaritási hozzájárulások beszedését és elszámolását. E rendelet, amely visszamenőleges hatályú, jogi szempontból súlyosan kifogásolható, hiszen már folyamatban lévő bírósági eljárásokra is vonatkozik.
A nemzet alapdokumentuma, az Alaptörvény, világosan rögzíti: „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.” Az Alkotmánybíróság talán felfedezi a jogsértést, hiszen alapvető jogokat csak törvénnyel lehet korlátozni, nem rendeletekkel. Ugyanakkor egy biztató tényező, hogy a bíróságok függetlensége továbbra is megmarad, és nem hajlandók megszüntetni az erre vonatkozó perek lefolytatását a kormány új rendelete ellenére sem.
Joggal merül fel a kérdés, hogy a jövőbeni ellenzék, amely remélhetőleg áprilisi választásokon bekerül a hatalomba, miként tudja levetni magáról azokat a jogszabályokat, melyeket Orbán Viktor kormánya az elmúlt 16 év során hozott létre, kifejezetten a hatalom biztosítása érdekében. Ez a jogi instrumentalizmus már az egész magyar jogrendszert áthatja, az Alaptörvénytől egészen a legutolsó miniszteri rendeletig. Míg egy rendelet vagy egy törvény hatályon kívül helyezése viszonylag egyszerű, addig egy kétharmados jogszabály vagy magának az alkotmánynak a megváltoztatása sokkal nehezebb feladatot jelent.
Elképzelhető, hogy egy lehetséges „jogállami forradalom” magában foglalja az ellenzék bevonását az alkotmányozási folyamatba, azonban a Fidesz jelenlegi hatalma mellett ennek nem igazán van realitása. Felvetődik a kérdés: vajon a hatalomra kerülő ellenzék képes lesz jogon kívüli, esetleg jogszerűtlen módszereket alkalmazni a jogállam helyreállítása érdekében? Mit tud tenni egy új kormány, ha a kulcsfontosságú intézmények élén olyan személyek állnak, akiknek függetlensége megkérdőjelezhető?
Számos olyan kérdés merül fel, amelyekre ma még nincs egyértelmű válasz, de a társadalmi diskurzus és a jogi keretek átgondolása elengedhetetlen a jövőbeli jogállami helyzet javításához.
