Nyilvánosság és közérdek: Schmidt Mária ügye a reflektorfényben
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke egyértelműen állást foglalt a Schmidt Mária által vezetett Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány körüli adatigénylési ügyekben. A NAIH elnöke szerint közérdekű adatokat biztosítani kell, függetlenül attól, hogy azokat egy külföldi támogatású médium igényli-e. Megítélése szerint az adatok nem érzékenyek, tekintettel arra, hogy közkincset, vagyis közpénzt érintenek.
A nyilvánosságért folytatott küzdelem
A vitát egy Magyar Hang által benyújtott közérdekű adatigénylés indította el, amelyre Schmidt Mária, az alapítvány főigazgatója válaszul a Szuverenitásvédelmi Hivatal állásfoglalását kérte. Az ügy lényege a következő volt: kötelezhető-e egy közfeladatot ellátó intézmény az adatok kiadására, ha a kérelmező külföldi támogatással is működik? Az érintett lap állítólagos külföldi finanszírozására azonban sem Schmidt Mária, sem más fél nem tudott konkrét bizonyítékokat bemutatni, így érdemi állásfoglalás nélkül indult a vita.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal és a „külső befolyás” rémképe
Schmidt Mária érvelése szerint az ilyen adatigénylések felvethetik hazánk szuverenitásának kérdését, mivel a külföldi érdekek érvényesítését vélelmezi a háttérben. A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője, Lánczi Tamás azzal vádolta meg az újságot, hogy ilyen akciók nem a magyar állampolgárok tájékoztatását, hanem idegen hatalmak érdekeit szolgálják. Lánczi konkrét javaslatokat is megfogalmazott a jogalkotók felé, hogy megakadályozzák az efféle adatigénylések „áradatát”.
A törvények és a Tromsøi Egyezmény
Péterfalvi Attila kiemelte, hogy a Tromsøi Egyezmény és a magyar jogszabályok 30. paragrafusa minden kétséget kizáróan kimondják: a közérdekű adatokhoz való hozzáférés alanyi jog, amely nem korlátozható a kérelmező státusza vagy az adatigénylés célja alapján. Az egyezmény világosan rögzíti, hogy a közhatalmi szervek által kezelt adatokat nyilvánosságra kell hozni, kivéve, ha azok közlését konkrét, az egyezményben meghatározott érdekek akadályozzák.
Közpénzek és közérdek
Péterfalvi egyértelművé tette: közpénzről van szó, amely minden magyar állampolgár érdeke. A közérdekű adatok nyilvánosságra hozatala alapvető elv, amely nem függhet a kérelmező személyétől, finanszírozási forrásától vagy más, az ügytől független tényezőtől. A NAIH elnöke hangsúlyozta, hogy a közérdek előbbre való minden más szempontnál, így az adatok kiadása nem kerülhető el.
Forrás: nepszava.hu/3271198_naih-elnok-peterfalvi-attila-schmidt-maria-magyar-hang-kozerdeku-adatigenyles
