Jó irány a közmédiát érintő törvényjavaslat, de Vona Gábor kritikája szerint sunyi volt a benyújtás
A szakértők körében általánosan derűlátó várakozások övezik a Tisza Párt által benyújtott új médiatörvény-tervezetet, ám a kritikák sem maradtak el. Június 15-én a párt képviselői, Hantosi István, Melléthei-Barna Márton és Kulcsár Krisztián terjesztették elő a médiaszabályozás módosítására vonatkozó javaslatukat. Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kifejtette, hogy a törvény célja egyértelmű: vissza akarják állítani a közmédiát a köz, azaz a magyar nép tulajdonába.
Vona Gábor, a Második Reformkor elnöke azonban kritikusan viszonyult a benyújtás körülményeihez, megemlítve, hogy a javaslat időzítése sunyi volt, valamint aggasztónak találta, hogy azt nem a Tisza kormány terjesztette a parlament elé. Az ex-képviselő érvet fogalmazott meg, miszerint ez lehetővé tette, hogy a kabinet elkerülje a törvény tárgyalásával kapcsolatos társadalmi vitát.
Tarr Zoltán utalt a társadalmi párbeszéd és a szakmai egyeztetések fontosságára, ám kijelentette, hogy ezeket már a törvény hatályba lépését követően, egy úgynevezett átmeneti időszakban tervezik megvalósítani.
Az 54 oldalas törvényjavaslat kapcsán a szakértők alapvetően bizakodóak. Sükösd Miklós, a Koppenhágai Egyetem Kommunikáció Tanszékének docense úgy nyilatkozott az ATV Híradójának, hogy a Közszolgálati Közalapítvány megszünésével és a Független Közmédia Testület (FKT) létrehozásával a helyzet javulhat, mivel a testület tagjai nem lesznek pártpolitikailag elkötelezettek. A javaslat értelmében az FKT kilenc tagjából hármat a kormánypárt, hármat az ellenzék, míg további hármat médiaszakmai szervezetek jelölhetnek. Fontos feltétel, hogy „a Testület tagjának nem jelölhető olyan személy, aki a jelölése előtti öt évben bármely párt tisztségviselője volt” – fogalmaz a törvényjavaslat.
A közmédiának szánt átalakítás mellett a törvényjavaslat egy másik kulcsfontosságú eleme a Sajtóalap létrehozása, melynek kezelője a Médiatanács lesz. Ez az alap a jelentős piaci adók reklámbevételének 2,5%-ából, valamint frekvenciadíjakból és bírságokból fogja finanszírozni a független, etikus és közösségi sajtótermékek gyártását. Polyák Gábor, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet professzora hangsúlyozta a terem mindennél fontosabb szükségességét, és kijelentette, hogy a törvény nem tartalmazza a pénz eltulajdonításának lehetőségét.
A törvényjavaslat benyújtása tehát a közmédia jövőjének jelentős átalakulását ígéri, miközben felmerülnek a politikai időzítés és a társadalmi diskurzus megvalósításának kérdései.
