Heti Abszurd: Tévémicimaci és az Örkényuralom
A Fidesz kabinetje mindent elkövet annak érdekében, hogy a politikai véleménynyilvánítás szabadságát ne korlátozhassa a magyar állam. Ez a megfogalmazás végre hivatalosan is megszületett, és talán ezzel a turáni átok is megtörni látszik. Nyugodtan hátradőlhetünk, hiszen a magyar demokrácia végre a vízből is kiment, és többé nem fenyegeti semmi a következő ezer évre. Mindez persze a globális klímatagadó patrióta szárazságpolitikának tudható be, amely nemcsak fenyegeti a természetet, hanem meg is határozza a jövőnket. Milyen ízletes és ironikus, ahogy egy Tévémicimaci üzenete visszhangzik: a Fidesz mindent meg fog tenni a politikai véleménynyilvánítás szabadságáért Magyarországon. Mit is mondhatnánk erre?
Valóban megmenekültünk, legalábbis úgy tűnik. Ha akarnánk, se tudnánk visszalépni egy választási autokráciába, mivel a Fidesz éber őrként figyel, akár egy felcsúti bástyán. Ugyanakkor, amikor az emberi jogok sérülése szóba kerül, a Fidesz szemérmesen szűköl, ám a helyzet ennél összetettebb, hiszen nem is olyan régen minden erejével éppen ellenkezőleg cselekedett, és megtorpedózta a politikai véleménynyilvánítás szabad áramlását. Szó szerint megölelték azt a gondolatot, hogy a politikai diskurzus a saját birodalmukban nem létezhetett.
Nem teljesen világos, miért lett a ciklusokon átívelő fideszes Médiatanács a politikai véleménynyilvánítás eltökélt védelmezője. Numérikusvalóban nyilvánvaló, hogy az ellenzéki pártok vezetői egyrészt közel két évig kényszerültek a köztévé meghívására várni, ami politikai iróniának is kiválóan megfelel. Amint éppen nem hívták őket, a média teljes erővel támadta őket. A Fidesz számára egyértelmű volt: ha ők a hatalmat képviselik, az ellenzék nem lehet más, csakis a rossz pódiuma.
Emlékezzünk a Karácsony Gergelyt alaposan megkérdőjelező műsorvezetőnőre, akinek például Mészáros Katához hasonlóan nem sok köze volt a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz. Mások, mint Csete Beáta vagy Kakuk L. Tamás, szintén politikai szekerét húzták, az igazság védelme helyett.
Most azonban, a közmédia egy új nonprofit irányvonal felé kezd elmozdulni, amely minden eddiginél távolabb áll az egypártpolitikától, ellentétben a Fidesz vörösre festett pályájával. Mindez az új médiavállalatok átmeneti vezetésével – ügyvéd által történő irányítással – valósulhat meg. A Fidesz azonban nem pihenhet, és nem alszik. A Havasi szóvivő azonnal figyelmeztette a közvéleményt, hogy a “magyarpéteri önkény” a véleményszabadságra is kihat, és hogy kizárólag jól fizető pozíciókban tiszás ügyvédek találhatók.
Érdekes látni a Fidesz reakcióit. Az őszinteségüknek esélyt nem adtak az elmúlt évszázadban, mivel az általuk elmondott időszerűtlen nyilatkozatokat inkább elhanyagolhatjuk. Úgy tűnik, hogy folyamatosan csökken a népszerűségük, ami a Fidesz kegyelem feletti garanciáját nem tűnik elérhetőnek a kollektív emlékezet számára.
Beszéljünk most a magyarpéteri önkény fogalomról. Tisztázni kellene a kifejezéseket, mert ha a szeleburdi nemzetipolitikai nyelvezetet használjuk, akkor esélytelenek leszünk az Ügyészség előtt is. Akár a „rablókulcs”, a „mackó” vagy a „spájszer” kifejezéseket is vizsgálhatnánk. Az Orbán-kormány zsarolási indítékát nézve, amiért az ukrán pénzszállítónak beadatott közpénzeket valszeg a Barátság vezeték leállása miatt akarták megtorolni, egészen éles és érdekes kontextust ad.
Bár igazán sajnálatos, hogy a magyarok tizenhat éve nem büntetendő jogi kategória. Az uniós forrásokat nem hazahozott orvosi fertőzések okán bekövetkező halálozások száma tízezer, míg az ízlésficamítások és közízlés sértési kísérletek, mint például Dopeman és Tóth Gabi, mind felfüggesztett bűncselekmények. A következmények tavaly egyértelműek: Szijjártó Péter tavaly 2 milliárd forintot költött el utazásokra, amelyek a külügyi tárcáról szóló politikai propagandára nehezen magyarázhatók. Mindez bitter sörhabként szivárog a Fidesz rálátásán, amely most is azt hangoztatja, hogy Szijjártó a legtehetségesebb külügyminiszter, akit valaha láttunk.
Zárásként egy provokatív kérdés: ha a Fidesz túltolta a biciklit, vajon a visszatolás is túltolható-e? Valószínűleg senki sem tudja a választ, de figyeljük a fejlődést, mert a közmédia végre a valóságos információk erősebb képviseletére készül.
