Racine Bereniké: Megfáradt Szópozitúrák
Az idei Mitem záró előadásaként a világhírű Comédie-Française színészei hozták el Jean Racine Bereniké című darabját. Ez a színdarab nem csupán a szavakra épít, hanem egy lenyűgöző díszletre is támaszkodik, melyet Guy Cassiers rendező és Bram Delafonteyne tervező alkotott meg. A színpad egyfajta szoborszerű, villódzó tér, ahol a falak szinte lélegeznek, és a képek állandó harcot vívnak egymással – egy lenyűgöző kulturális elegáns és modern fúzióval találkozik az ember.
A Szerelmi Háromszög és a Szerepek Játékai
A történet középpontjában Titus áll, akinek apja halála után császárként meg kell hoznia a fájdalmas döntést: el kell szakítania szeretett Berenikétől. A színpadon a szereplők nem csak szavakkal, hanem fizikai érintkezéssel küzdenek a megszokott normákkal. Jérémy Lopez, aki Titust és a barátját, Antiochus-t játssza, a két figura közötti ambivalens vonzalom hatására egyszemélyes kettősséggé válik. Bereniké, akit Suliane Brahim kelt életre, nem csupán passzív szereplő – elutazása és döntései révén önállóvá válik, elgondolkodtatva a nézőket a nők sorsáról.
Politikai Szféra és Magánélet Kereszteződése
A darab helyenként súlyos és komplex kérdéseket boncolgat; a politika és a magánélet közötti kapcsolatra sarkall. Azonban a rendezés nem nyújt kielégítő választ arra, hogy a közélet miként formálja az egyén életét. Az előadás elmarad a mélyebb megvalósítástól, a megformálás minősége ellenére is kicsit üresnek tűnik. A közönségtalálkozón elhangzott megjegyzés – „a nő dönt, a férfiak szenvednek” – a történetet kísérő gondolatok súlyosságát kissé ironikus fényben tünteti fel.
Magány és Távolság a Színpadon
A színészek fizikailag és érzelmileg is távolságot tartanak egymás között, megmutatva a magányt a társas lét küzdelmeiben. Az érzések szorongása elhomályosítja a közvetlen interakciókat, ami még inkább összegzi a darab alaptémáit. A Comédie-Française produkciója, bármennyire is gazdag érzelmekben, végül keserédes csalódás marad, elmaradva a várakozásoktól.
Más Emlékezetes Előadások
A Mitem azonban nem csupán e produkciót tartalmazta: a kolozsvári Janovics, a Jugoszláv Drámai Színház A menthetetlen című előadása, a Thedórosz Terzopulosz által rendezett Oresztoia, a bolgár Moby Dick és Silviu Purcarete Gertrud és Jónás rendezései emlékezetes pillanatokat hoztak az idei fesztiválra.
Forrás: nepszava.hu/3283564_sulyos-szoszinhaz-jean-racine-berenike-cimu-darabja
