Kopik az orosz globális propaganda ereje
Európában csupán Szerbiában pozitív Vlagyimir Putyin orosz elnök népszerűségi mérlege a bécsi székhelyű Gallup International Association (GIA) legfrissebb kutatásában. A közvélemény-kutató szervezetek szövetségeként működő GIA felmérése Oroszországra, Fehéroroszországra, Albániára, Koszovóra, Kazahsztánra és Moldovára nem tér ki.
Az intézet magyarázata szerint a mutatót úgy számítják ki, hogy a Putyinról pozitív véleményt alkotók arányából levonják a negatív véleményt alkotók arányát.
Ukrajnában közel 100 százalékos, -98-as értéket mutat. Azt az intézet nem közölte, hogy az adatgyűjtés kiterjedt-e a Krím-félszigetre és az orosz hadsereg által megszállt, Moszkva által annektált ukrán területekre is, vagy csak a Kijev által ellenőrzött országrészre.
Szerbiában Putyin támogatottsága +37 százalék. Ez az Európában egyedüli pozitív eredmény részben a két nép közötti szoros vallási, kulturális kötődés eredménye, de vélhetően elsősorban annak tudható be, hogy a szerb lakosság mindmáig hálás Oroszországnak és személyesen Putyinnak is, aki hosszú elnöksége során sokszor nyilvánosan elítélte Szerbia NATO általi 1999-es bombázását és Koszovó függetlenségének elismerését.
A bombázások idején, 1999 tavaszán nem Putyin volt Oroszország elnöke, hanem Borisz Jelcin. Putyin akkor még az orosz Biztonsági Tanács titkáraként dolgozott, de támogatta a kormányzat hivatalos álláspontját, a testület titkáraként pedig aktív szerepe volt azoknak az intézkedéseknek a meghozatalában, amelyekkel Oroszország akadályozni próbálta, majd elítélte a NATO-nak az ENSZ Biztonsági Tanácsa jóváhagyása nélkül megindított jugoszláviai katonai beavatkozását. Putyin később, már elnökként, többször hivatkozott a délszláv háborúra, egyenesen azt állította, hogy Oroszország és a Nyugat kapcsolatának megromlása nem a Krím 2014-es annektálásával kezdődött, hanem Jugoszlávia bombázásával, amit a nemzetközi jog és az ENSZ alapokmánya sárba tiprásának tart.
A volt Jugoszlávia más utódállamaiban mindenhol negatív Putyin megítélése. Montenegróban a legnépszerűtlenebb az orosz elnök, itteni mutatója -75, Horvátországban -66, Szlovéniában -48, Boszniában és Macedóniában egyaránt -14. Koszovóra nincs adat.
Bulgáriában -18 Putyin mérlege. Meglepő módon Putyin elutasítottsága Ukrajnán kívül nem a balti, hanem a skandináv államokban a legmagasabb. Dániában és Svédországban -94, Norvégiában -90-es, Finnországban -87-es mutatóval rendelkezik.
Hollandiában -80, Belgiumban -73 az elért pontszáma. A balti államokban a legnagyobb orosz kisebbséggel rendelkező Lettországban -53 Putyin megítélése, míg a legkisebb orosz kisebbséggel rendelkező Észtországban -88. Litvániában -75.
Lengyelországban -88, Németországban -78, Spanyolországban -79, Portugáliában -70, Svájcban -79, Írországban -74. Ausztriában -68 Putyin mutatója. Az Egyesült Királyságban „csak” -48, Franciaországban pedig -59-es értéken áll Putyin. Csehországban -51-es mutatót ért el.
Romániában „csak” -30-as, Törökországban pedig -17-es értéket mutat. Magyarországon -34-es mutatót ért el.
