Megtorlásra készülnek az iráni biztonsági erők Mahsza Amini halálának évfordulóján
Megemlékező tüntetésekre készülnek az iráni kurd ellenzéki szervezetek Mahsza Amini halálának negyedik évfordulója alkalmából. A 22 éves kurd lány 2022. szeptember 13-án esett az erkölcsrendészet fogságába Teheránban, mert nem viselte „szabályszerűen” a fejkendőjét. A fogdában átnevelőórán kellett részt vennie, ott esett össze, két és fél napig feküdt kómában, majd szeptember 16-án meghalt.
A hatóságok szerint szívrohama és agyvérzése volt egy állítólagos gyerekkori agyműtét miatt, a család azonban cáfolja, hogy lett volna ilyen beavatkozás, és állítja, a lány teljesen egészséges volt. A fogdából szabadult más lányok szerint Amini már véres fejjel érkezett az oktatásra, a hatóságok mindmáig tagadják a bántalmazást.
A halála nyomán kibontakozó „Nők, élet, szabadság” mozgalom az 1979 óta létező iszlám köztársaság legnagyobb országos tiltakozásává duzzadt. A hatóságok a több hónapos tüntetéssorozatot vérbe fojtották: az Iran Human Rights jogvédő szervezet szerint 551 tüntetőt öltek meg, az Amnesty International több mint 22 ezer letartóztatásról szerzett bizonyítékot.
Amini halálának első évfordulóján a biztonsági erők a családtagoknak sem engedélyezték, hogy elhagyják a lakást, és felkeressék a temetőt. A teheráni hatalom azóta minden évben szigorú biztonsági intézkedéseket foganatosít az évforduló idején.
Az idei évforduló kiemelt kockázatot jelent a rezsim számára: a tavaly év végi, idén januári tüntetéseken az iráni hivatalos adatok szerint is 3117 ember halt meg, független nemzetközi szervezetek szerint a halottak száma a 30 ezret is meghaladhatta. A gazdasági nehézségek, a megélhetési költségek emelkedése, a nemzeti valuta elértéktelenedése és a szankciók súlyosbodása mind olyan tényező, amely demonstrációkká alakíthatja a megemlékezéseket.
Szeptember 16-ra a kurd ellenzéki csoportok általános sztrájkot hirdettek. Ahmad Reza Radan iráni rendőrfőnök vasárnap esti televíziós interjújában figyelmeztetett: „Háborús körülmények között vagyunk, és ha bárki az ellenség felhívására bizonytalanságot próbál teremteni az országban, akkor elbánunk vele. Nem leszünk elnézőek ebben a tekintetben.”
Radan korábban az Iszlám Forradalmi Gárda parancsnoka volt, és kulcsszerepet játszott a tüntetések leverésében az elmúlt két évtizedben; a 2009-es tiltakozásokat is az ő vezénylésével fojtották vérbe. 2023 januárjában Ali Hamenei akkori legfelsőbb vezető másodszor nevezte ki az iráni rendőrség élére.
A rendőrfőnök elmondása szerint az állam március eleje óta mozgósította támogatóit, és mintegy 30 millió Jan-Fada-önkéntes áll készen „megelőző jelleggel cselekedni”. Maszúd Peszeskján iráni elnök áprilisban egy bejegyzésében azt írta, több mint 14 millió iráni regisztrált a Jan-Fada-kampányra.
Nem ismert, hogy az önkéntesek mennyire hajlandók a rezsim „belső ellenségeivel”, azaz honfitársaikkal szembeszállni, vagy elsősorban honvédő szándékkal jelentkeztek az amerikai–izraeli támadással szembeni harcra. A negyedik évforduló erre is választ adhat, ahogy arra is, hogy az Irán elleni háború mennyire erősítette vagy gyengítette a teheráni rezsim lakossági támogatottságát.
