Lovász László: A Magyar Tudományos Akadémia jövője és a kormányzati kapcsolatok
Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) korábbi elnöke, azt nyilatkozta, hogy talán kedvezőbb helyzetben lett volna az intézmény, ha 2014-ben egy a kormányhoz közelebb álló személyt választanak meg elnöknek. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ennek ellenkezője is lehetséges, hiszen nem lehetett előre megítélni, hogy hogyan alakulnak a dolgok. Az elnöksége alatt egy szorosabb együttműködést vártak volna egy ilyen vezetőtől, de mint mondta, amikor ő pályázott, a viszonyok rendben voltak.
Rámutatott, hogy az igazi problémák 2017 körül kezdődtek, amikor Balog Zoltán Orbán Viktor üzenetével kereste meg: „háború van Soros és Magyarország között”, és jelezte, hogy a Közép-európai Egyetem (CEU) elkergetésére került sor. Az Akadémia védelmében kiállt a CEU mellett, amely Lovász szerint kiváló kutatóegyetem, ami a helyzetet még bonyolultabbá tette. Számára egyértelmű volt, hogy ha nem támogatják az intézményt, az sokkal súlyosabb következményekhez vezetett volna.
Az volt az elképzelés, hogy a kutatóintézeteket átszervezik, egyes intézeteket megszüntetnek, míg másokat az egyetemekhez csatolnak. Lovász László figyelmeztett, hogy ha a tudományt megosztják, azzal mindenki veszít, és ezért kiemelten fontosnak tartotta, hogy a kutatók ne álljanak le, hiszen egy kétéves szünet katasztrofális következményekkel járhat a kutató életében. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Palkovics László miniszter hónapokra visszatartotta az intézetek pénzeszközeit, miközben már februárban fizetniük kellett volna a dolgozókat.
Lovász óvatos elégtételt érzett, hogy a kutatóintézeti hálózat visszakerülésének esélye egyre valószínűbbé válik az MTA-hoz. Ugyanakkor kifejtette, hogy a jelenlegi vezetés nem elégíti ki az intézetek kutatóinak elvárásait, és hogy új vezetésre lenne szükség. Az egyeztetések a kutatóhálózat jövőjéről már elindultak, és várhatóan ősszel benyújtják a törvénycsomagot a változtatások érdekében.
Freund Tamás MTA-elnökké választásának kapcsán Lovász László kiemelte, hogy nem lát politikai vonatkozásokat az ő megválasztásában, mivel Freund nemzetközileg elismert tudós. Az Akadémiához való visszatérés önmagában nem oldja meg a magyar tudományos rendszer alulfinanszírozottságát, és az egyetemek helyzete is nagyon kritikus marad. Szerinte a magyar kutatók elhagyják az országot, de a külföldi vezető kutatók nem érkeznek Magyarországra.
Politikai változásként értékelte a kormányváltást, az európai integrációval kapcsolatos biztató jelenségeket, hangsúlyozva, hogy Magyarországnak a közösség része kell, hogy legyen. Ezen túlmenően kijelentette, hogy nem kívánja elvállalni a köztársasági elnöki tisztséget, mert elege van a politikai életből, és inkább a matematikai munkásságával szeretne foglalkozni, ami örömet okoz számára.
Lovász László kifejezte, hogy a kormány jelenlegi intézkedései a tudományos közélet szempontjából problémásnak tekinthetők, és elmondta, hogy a tudományellenesség kifejezés pontosan illik az aktuális helyzethez.
