Klebelsbergné története a Liszt Intézetben
2026. január 24-én a londoni Liszt Intézet emlékezetes eseményekkel ünnepelte meg a magyar kultúra napját, amely Kölcsey Ferenc Hymnusa, a Magyar nép zivataros századaiból című versének elkészültére, azaz 1823. január 22-ére emlékezett. Egyúttal csatlakozott Klebelsberg Kuno születésének 150. évfordulója alkalmából indított emlékév programjához is. Az esemény középpontjában Hedry Mária Árnyéksors című kamaradrámájának bemutatója állt, amely a túlnyomórészt magyar közönség körében nagy népszerűségnek örvendett, hiszen a darabot Majzik Edit, Gajdó Delinke és a rendező, Petneházy Attila adták elő. A pesthidegkúti Klebelsberg Kastély Kamaraszínház műsorán korábban is megjelenő színmű maradandó élményt nyújtott a londoni nézők számára, akik közül sokan nem ismerhették Klebelsbergné Botka Sarolta drámai életét, különösen annak a szomorú második felvonását, amely 1922-ben kezdődött, amikor férje, a vallás- és közoktatásügyi miniszter, mindössze 57 évesen hunyt el.
A másfél órás előadás után Hedry Mária, a darab szerzője, lapunknak elmondta, hogy színdarabjának elsődleges forrása Botka Sarolta 1878-ban született naplója, amely az Életutunk címet viseli, és amelyet élete végéig, 1964-ig írt kitelepítés alatt. A szerző komoly kutatómunkát végzett könyvtárakban és levéltárakban ennek kibővítéseként. Az Árnyéksors című darabban a nézők betekintést nyerhetnek a gróf és a polgári származású asszony számára kedvező életbe, egyúttal felfedezhetik a politikai élet vívmányait és a különleges kapcsolatok hátterét, mint például a „magyar Paganinivel”, Hubay Jenővel való barátságot, amelyet Botka Sarolta seregszemléje biztosított. A színmű bemutatja azt a végtelen nyomorúságot is, amelybe a háborús évek, a nácik, a nyilasok, és a szovjet katonák mellett a kommunizmus idején elszenvedett fájdalmas üldözés sodorta a főszereplőt. Az özvegy fájdalmát és törekvését tovább hangsúlyozza a férje által teremtett víziók és eredmények, amelyek megőrzésére tett folyamatos kísérlete, különösen annak tükrében, hogy a Széchenyi Könyvtárra hagyott 6000 kötetes magánkönyvtára megsemmisült.
Így a londoni bemutató nemcsak egy emlékezés volt, hanem egyfajta késői igazságtétel is Klebelsbergné Botka Sarolta életének és tragédiájának felemelésével.
