Könnyebb ingázás a határokon átívelően
Az Európai Parlament legfrissebb döntései jelentős előrelépést jelentenek a külföldön dolgozó magyar állampolgárok, határ menti ingázók és álláskeresők számára. Az új jogszabályok egyszerűsítik a családi ellátások és munkanélküli-járadékok kifizetését, így a határokon átnyúló munkavégzés módszerei mostantól még elérhetőbbé válnak.
Az eddig régóta várt frissítések, amelyeket az Európai Parlament képviselői 511 szavazattal, 87 ellenében és 61 tartózkodással fogadtak el, egyértelműsíti, hogy mely ország szociális biztonsági jogszabályai vonatkoznak a más uniós tagállamban élő vagy ott dolgozó munkavállalókra. Ezen felül ösztönzőt kaptak a tagállamok is az olyan információk gyors kölcsönös megosztására, melyek segítik a hibák vagy csalások azonosítását.
Jelenleg körülbelül 14-16 millió európai polgár él vagy dolgozik más EU-s országban, és az uniós szabályok lehetővé teszik a zökkenőmentes mozgást, munkavállalást és letelepedést. A jogszabályok egyértelműen rögzítik, hogyan kell figyelembe venni a munkavégzés, önfoglalkoztatás vagy biztosítási időszakokat különböző tagállamokban, így a munkanélküli-ellátások jogosultságainak megállapítása is könnyebbé válik. Azok a munkavállalók, akik álláskeresés céljából egy másik uniós országba utaztak, hat hónapig jogosultak lesznek a munkanélküli-ellátásra a távozásuk szerinti országból.
A határ menti ingázók esetében is tisztázottá vált, hogy melyik tagállam felel az ellátások kifizetéséért. Ha egy határ menti munkavállaló 22 hetes megszakítás nélküli munkaviszonyban dolgozik vagy önálló vállalkozóként biztosítással bír egy másik tagállamban, az ellátásokat az a ország fizeti, ahol az illető munkával rendelkezik. Ezzel a megoldással jogbiztonságot nyújtanak a gondozásra szoruló személyek és azok segítői számára is.
A jogszabály világos kereteket teremt a pénzbeli családi ellátások és egyéb családi juttatások között, ezáltal előmozdítva a gyermeknevelési feladatok méltányosabb megosztását, megszüntetve a szülők számára hátrányos pénzügyi akadályokat. Továbbá, a legfeljebb 24 hónapra külföldre küldött munkavállalók és önálló vállalkozók továbbra is biztosítottak maradnak abban az EU-s országban, ahol munkáltatójuk letelepedett, ha három hónapig a származási ország társadalombiztosítási rendszeréhez tartoznak.
További újdonság, hogy a jogalkotók bevezettek egy előzetes értesítési rendszert, amely szerint a munkavállalók tevékenységéről értesíteni kell a saját tagállamuk illetékes hatóságait, mellőzve a rövid távú üzleti utakat és három napnál rövidebb kiküldetéseket.
Gabriele Bischoff, a jogszabályért felelős jelentéstevő szerint a megállapodás a közel hét évnyi tárgyalás után jött létre, a szabályok ezentúl világosabbak, jobban végrehajthatók lesznek a munkavállalók és a vállalatok számára egyaránt az EU területén. E taktikai lépések célja, hogy megakadályozzák, hogy a tagállami szabályokat kijátszva baleset esetén derüljön ki, hogy a munkavállalónak nem volt biztosítása. Az új jogszabályok tehát nem csupán a kifizetéseket egyszerűsítik, hanem szélesebb körű biztonságot is nyújtanak az állampolgárok számára, akik külföldre költöznek vagy ott élnek.