Csődöt mondott a kormányalakítás Svédországban
Elmélyült a belpolitikai válság Stockholmban, miután a Balpárt kiállt Andreas Norlén Mérsékelt párti házelnök mellett. Magdalena Andersson ezt követően azt közölte: jelenleg nincs esély új kabinet megalakítására, ezért visszaadja a megbízását.
Újabb fordulatot vett hétfőn a svéd kormányalakítás. Magdalena Andersson, a választáson győztes Szociáldemokraták vezetője bejelentette, hogy visszaadja Andreas Norlén házelnöknek a szeptember 18-án kapott kormányalakítási puhatolózó megbízását. Andersson azzal indokolta döntését, hogy a Balpárt közölte: a hétfői házelnökválasztáson a Mérsékelt Párthoz tartozó Norlén hivatalban maradását támogatja.
A szociáldemokrata vezető szerint a tárgyalások egészét figyelembe véve jelenleg nincs lehetősége olyan kabinetet összeállítani, amelyet a 349 tagú Riksdag eltűrne. A döntés nem jelenti azt, hogy Andersson végleg kiszállt a kormányfői versenyből, de az első kísérlet ezzel lezárult, és a kezdeményezés ismét a házelnökhöz került.
Rendkívül szoros eredmény
A szeptember 13-i választás rendkívül szoros eredményt hozott. A Szociáldemokraták, a Balpárt, a Zöldek és a Centrum Párt együtt 176 mandátumot szereztek, míg a Mérsékelt Párt, a Svéd Demokraták, a Kereszténydemokraták és a Liberálisok 173-at. A Szociáldemokraták 28,02 százalékkal és 99 mandátummal ismét a legnagyobb párt lettek. Ulf Kristersson ügyvezető miniszterelnök a végeredmény ismeretében benyújtotta lemondását, Norlén pedig Anderssont kérte fel elsőként arra, hogy mérje fel egy új kormány parlamenti támogatásának lehetőségét.
Mély ellentétek a parlamenti többségnél
A Balpárt azt követeli, hogy egy Andersson vezette kormányban valódi politikai befolyást, lehetőleg miniszteri posztokat kapjon. A Centrum Párt viszont a választás előtt és után is jelezte, hogy támogatná Anderssont miniszterelnökként, de nem fogad el olyan kabinetet, amelynek a Balpárt tagja. A centristák új vezetője, Elisabeth Thand Ringqvist középre húzó kormányzást akar, és kizárta a Svéd Demokratákkal való együttműködést is.
A Balpárt mostani házelnöki döntése ezt az ellentétet tette látványossá. Ida Gabrielsson alelnök az SVT Agenda című műsorában azzal érvelt Norlén mellett, hogy hosszú kormányalakításra lehet számítani, ezért a parlament élén tapasztalt és széles körben elfogadott személyre van szükség. A Szociáldemokraták ezt politikai jelzésként értelmezték.
Norlén kezében a következő lépés
A mérsékelt párti politikus 2018 óta tölti be a Riksdag elnöki tisztségét. A Balpárt támogatása azt jelenti, hogy a Tidö-pártok szavazataival együtt biztos többség áll mögötte a házelnöki poszt megtartásához. A svéd alkotmányos rendszerben a házelnök tárgyal a pártvezetőkkel, ő választja ki a miniszterelnök-jelöltet, és ő terjeszti a Riksdag elé szavazásra.
Norlénnak legfeljebb négy miniszterelnök-jelöltet lehet a parlament elé vinnie. Ha mind a négyet elutasítják, rendkívüli választást kell tartani. A házelnök adhat újabb puhatolózó megbízást Anderssonnak, de felkérheti Kristerssont vagy más pártvezetőt is. Kristersson hétfőn arról beszélt, hogy egy új jobboldali együttműködés akár szélesebb, ötpárti gazdaságpolitikai megállapodást is elképzelhetőnek tart.
