Magyar Helsinki Bizottság társelnöke is ott volt a Václav Havel-díj jelöltjei között
Strasbourgban átadták a Václav Havel Emberi Jogi Díjat, amelyet idén Nasrin Sotoudeh iráni emberjogi aktivistának ítélt oda az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése és a cseh Charta ’77 Alapítvány független kuratóriuma. A három döntős jelölt között ott volt Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke. Az idei díjazás különlegessége, hogy először a díj történetében mindhárom jelölt nő volt.
A díjat 2013 óta osztja ki az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése. A három döntőbe jutó jelöltről és a díjazott személyéről nem a képviselők, hanem egy független jelölő bizottság dönt, amelybe a cseh Charta ’77 Alapítvány és a közgyűlés delegál 3–3 független szakértő tagot, míg a grémium vezetője a közgyűlés elnöke.
A három jelölt közül ketten az iráni teokratikus diktatúra ellen küzdenek: a jelenleg száműzetésben élő Maszih Alinedzsád újságíró és a csak pár hónapja szabadult, hazájában élő Naszrin Szotúde emberi jogi ügyvéd. A harmadik jelölt Pardavi Márta volt.
A díjátadót az évekig bebörtönzött belarusz ellenzéki politikusnő, Marija Kalesznyikava beszéde nyitotta meg, majd a díjazottat a közgyűlés elnöke jelentette be. A strasbourgi ceremóniát követően, szeptember 30-án Václav Havel elnök kilencvenedik születésnapjára emlékezve Prágában konferenciát tartanak a jelöltek és korábbi kitüntetettek részvételével.
A díjazott, Nasrin Sotoudeh, aki Iránban él, nem tudott jelen lenni az ünnepi közgyűlésen. Irán egyik vezető emberi jogi ügyvédje, aki aktivistákat, újságírókat, kisebbségekhez tartozókat, valamint kivégzéssel fenyegetett gyermekeket is képviselt. Kampányolt a kötelező hidzsábviselésre vonatkozó törvények eltörléséért és a halálbüntetés ellen is, mindezt annak ellenére, hogy többször letartóztatták, hosszú éveket töltött börtönben, és komoly személyes kockázatot vállalt. Legutóbb 2026 áprilisában tartóztatták le, majd májusban óvadék ellenében szabadlábra helyezték.
Pardavi Márta az ünnepi közgyűlésen maga is méltatta a győztest, de őt is több felszólaló méltatta. Pardavi 1995-ben csatlakozott még egyetemistaként a Magyar Helsinki Bizottsághoz, és különböző munkakörökben azóta is ott dolgozik. Társalapítója és vezetője a Recharging Advocacy for Rights in Europe nemzetközi programnak, amely az emberi jogvédőket erősebb szervezetek és szövetségek építésében támogatja a civil szféra és jogállamiság terén az EU-ban. Számos nemzetközi civil szervezet vezető testületének is tagja, így a joghoz való hozzáférést jogászok között népszerűsítő PILnet és az International Partnership for Human Rights kuratóriumi tagja. Részt vesz az Európa Tanács civil szervezetek jogával foglalkozó szakértői tanácsában, valamint a jogállamiságot támogató re:constitution program tanácsadó testületében is.
Pardavi Márta elnyerte a Human Rights First William D. Zabel Human Rights Award díját 2019-ben, valamint a Civil Rights Defenders of the Year 2019 elismerést. Ötször szerepelt a Forbes.hu „legbefolyásosabb magyar nők” lista közéleti kategóriájában, és felkerült a POLITICO28 „Class of 2019” listájára is.
A harmadik jelölt Masih Alinejad, száműzetésben élő iráni ellenzék ikonikus alakja, iráni-amerikai újságíró, női jogvédő aktivista volt. Ő indította el a „My Stealthy Freedom” kampányt a hidzsábviselést kötelezővé tevő törvények ellen, amely idővel globális mozgalommá nőtte ki magát. Társalapítója a World Liberty Kongresszusnak és az Egységben a Gender Apartheid Ellen szervezetnek.
A közgyűlésen felszólalt Németh Zsolt, aki az Európa Tanács magyar küldöttségének 2014 óta a vezetője. Az ünnepélyes eseményen felhozta Hankó Balázs volt kulturális és innovációs miniszter, illetve Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési miniszter mentelmi jogának felfüggesztését, amit elfogadhatatlannak tartott. Gyakorlatilag rögtön azután beszélt erről, hogy a magyar parlament 139 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül két fideszes felfüggesztését megszavazta. A Fidesz meghatározó politikusa jogállamárt kiáltva jelezte, szükség van a magyar helyzet folyamatos monitorozására. Politikai üldözést emlegetve azt állította, hogy az igazságszolgáltatást politikai célokra használja fel az új kormány.
