Cserna-Szabó András: A Sötétségben Tapogatózó Nemzedék
Cserna-Szabó András legújabb kötetének, a „Kolozsvár alatt az ég”-nek megjelenése kapcsán érdemes megszólalni a múlt árnyairól. A szerző, aki saját családi történetének sötét foltjait tárja fel, sokkal többet írt Kolozsvárról, mint csupán szeretett városáról; egy felnövekvő nemzedék hangját is megjeleníti.
Kolozsvár: Emlékek és Mítoszok
Kolozsvár neképesítése mindig is megosztotta a családok történeteit. A szerző szavai visszarepítenek minket az 1940-es évek végére, amikor a város, már a szétszakítottság és a gyász színpadán starkin mozgott. Cserna-Szabó apja egyéves volt, amikor a család ukrán származású nagyszülei elmenekültek onnan, ahol sokan lelkesedtek, mások elmentek, míg a zsidó közösség elnémult. Kolozsvár fájdalma tehát nem csupán az elmúlt évtizedek, hanem egy egész élet állomásain is megjelenik.
A Családi Hallgatás Kultúrája
A szerző életébe betekintve feltűnik a hallgatás kultúrája, amely a háború utáni Magyarország alapvető vonása volt. Az elhallgatás védelme nem csupán egy egyéni döntés volt, hanem egy családi örökség, amelyet mindenki megélt, miközben a sötétségbe merültek. Apja kutatása a családi múltban, amelyet az összes rokon elítélt, jól szimbolizálja ezt a feszültséget; a mendemondák és a felejtés titkos világa egyfajta gyűlölet és elutasítás szülte, amelyet a történelmi trauma generált.
A Kolozsvárra Mutató Balaton
Cserna-Szabó Kolozsvárra való kötődése a várostörténet iránti olthatatlan vágyából fakad. A múlt évtizedek során több alkalommal is megfordult a városban: az első élmények némi szégyent hoztak, míg idővel a Bulgi kocsma az otthona lett. A hely szimbolikus léptéke nem csupán a közösségi, hanem a személyes identitás szempontjából is hangsúlyos, ahol a történetek újraélednek a hely szellemében.
Írás és Irodalmi Egység
Cserna-Szabó András számára az írói munka nem csupán a szavak játéka, hanem a múlt tisztelete is. Minden novella egyféle tiszteletadás a nagy magyar írók előtt, akik már letették névjegyüket Kolozsvár történetében. Az írás során az egyes daraboknak szöveghálózatot ad, amely szélütött a múlt során. A Bodor Ádám-élmény a kötet egyik középpontja, amely körüljárja a szekus állambiztonság rejtélyes világát, és visszautal a mai modern irodalom hatásaira is.
Kulturális Vita Kolozsváron
Legújabb könyvének bemutatója során Cserna-Szabó András találkozott a kolozsvári közönséggel, s mint a város kulturális és irodalmi védelmezője, sok ellenvetéssel is szembesült. Az erdélyi/magyar identitás kérdése ma is vitákat generál, hiszen sokan érzik, hogy a város kultúrájának kiemelt őrzői csak az ott élőkkel találkozhatnak.
Identitás, Otthon és Haza
Az író a továbbiakban nemcsak kolozsváriként, hanem ingolstadtiként is bemutatkozik, érzékeltetve a haza és identitás többdimenziós kérdéskörét. A különböző helyek közötti kapcsolatok, a tradíciók és emlékek tálalása hozza el az egyes városokat újra a modern ábrázolás szintjére.
Bár a beszélgetés folytatódik, a jelenés a néhai írók szellemében egyszerre teszi kérdésessé és elfogadhatóvá a jövőt, és bármerre is fordul a világ, Cserna-Szabó Andrásnak sok helyen tartozik a történeteihez.
Forrás: nepszava.hu/3287477_cserna-szabo-andras-otthon-varosok
