Csalódás a romák körében: Frusztrált közélet és várakozások
A roma közéletben és a civil szférában egyre növekvő frusztráció tapasztalható, amely Kadét Ernő, a Roma Sajtóközpont vezetője szerint a Tisza-kormány romaügyi politikája iránti kritikák felerősödésében nyilvánul meg. A cigány közélet szereplői és a közösségi média aktivistái egyre hangosabb véleményt formálnak a Tisza által megfogalmazott romapolitikai intézkedésekkel szemben, köztük Daróczi Zsuzsa civil aktivista, aki bírált egy, a kormánybiztos Bódis Kriszta által kezdeményezett Roma Kulturális Fórum alakuló ülésének meghívás nélküli megtartását.
Daróczi Zsuzsa rámutatott arra, hogy egy valódi roma kulturális stratégia kialakításából nem maradhat ki az országos roma önkormányzat, amelynek alapvető feladata a kulturális autonómia képviselete. A kritikák élesedését jól példázza Horváth Aladár, a Roma Parlament elnöke által megfogalmazott állítás, miszerint az, hogy a fórumra nem hívták meg a hazai roma kultúra vezető képviselőit, önkényes döntések felé mutat. Horváth Aladár hangsúlyozta, hogy az ülésen csak azok teret kaptak, akik a Fidesz rendszerét szolgálták, majd hátra hagyták azt.
Kadét Ernő szerint a kritikák részben megalapozottak, azonban fontos hangsúlyozni, hogy a Tisza-kormány csak alig több mint három hónapja alakult meg, és a tizenhat éves Fidesz-korszak alatt felhalmozódott problémákra hirtelen próbálnak válaszolni. E kormány a kezdeti struktúráját most kezd felépíteni, és a politikai terhek is jelentősek, rengeteg kihívással néznek szembe.
A szimbolikus politizálás terén a Tisza-kormány eddig már sorra tett gesztusokat, például Magyar Péter miniszterelnök a roma holokauszt túlélőinek visszaemlékezéseiből olvasott fel az Országgyűlésben, amely precedens nélküli lépés volt. Kadét Ernő hangsúlyozta, hogy ezek a gesztusok segíthetnek formálni a társadalom gondolkodásmódját, és kielégíthetik a roma közösség igényeit is.
Ugyanakkor a roma aktivisták, akik a Tisza párt kampányában részt vettek, úgy érzik, hogy a kormányváltás után nem kapták meg azt az elismerést, amely megilleti őket, és nem tudnak érdemi beleszólást gyakorolni a romaügyek kezelésébe. Az elképzeléseik között szerepel, hogy olyan változások valósuljanak meg, amelyekért harcoltak a korábbi rendszer ellen.
A Roma Kerekasztal, amely 2022 előtt Bódis Kriszta közreműködésével alakult, és amelyben tizenkét roma értelmiségi részt vett, nemrégiben feloszlott. Kadét Ernő elmondta, hogy a frusztráció ebben a folyamatban is fontos szerepet játszott, és sokan nem kaptak ígéretet pozíciókra a Tiszától. Az új kormány által bekerült tisztségviselők között viszont nem található roma értelmiségi.
Érdemes megjegyezni, hogy a roma civil szervezetek, különösen a nem cigányok által alapítottak, könnyebben rendelkeznek állami támogatásokkal, míg a cigányok által létrehozott szervezetek, mint például a Romaversitas, amely harminc éve működik, komoly nehézségek árán a túlélésért küzdenek. Kadét Ernő kifejezte, hogy a kormányzati intézkedésekbe sürgősen bele kellene foglalni az arányos támogatás biztosítását.
A rendszerváltás óta eltelt harminchat év problémáit a mostani vezetésnek kell kezelnie, ezért a felelősségük különösen nagy. A roma aktivisták és értelmiségiek türelmetlensége szintén ebből adódik, mivel egy rosszul megválasztott megközelítés továbbra is mélyítheti a lemaradást.
Kadét Ernő rámutatott arra is, hogy a „színvak társadalompolitika” alkalmazása problémát jelent, amely látszólag mindenkit egyenlően kezel, de a roma közölésben azt jelentené, hogy a hatóságok nem vesznek tudomást a romák komplex problémáiról. Ha ez így folytatódik, az újabb négy elvesztegetett évet eredményezne.
