Kanadai áttörés: a The Guess Who és az „American Woman”
A hatvanas évek derekán egy kanadai zenekarnak nem csak a zenei világ elismerése volt kihívás, hanem maga a belépés is az Egyesült Államok piacára. A winnipegi The Guess Who azonban mindezt söpörve tört előre, és 1969-ben egy csapásra történelmet írt a „These Eyes” sikerével. De az igazi szenzáció csak ezután következett az „American Woman” formájában, amely nem csupán dal, hanem jelenség lett.
A dal, amely egy húrhiba miatt született
Az „American Woman” szülőhelye egy ontariói curlingpálya volt, ahol Randy Bachman gitáron elszakadt húrja kényszerű szünetet hozott a koncert közepén. Ez azonban nem megszakadás, hanem kezdete egy rendkívüli riffnek, amely a semmiből ragadta magával a közönséget. Bacham annyira elbűvölte saját felfedezését, hogy a többi tag visszatérése után a riff immár teljes dalformát öltött, a közönség pedig felejthetetlenül reagált.
The Guess Who és az „American Woman” színpadra törése
1969-ben, a seattle-i rockfesztivál színpadán a dal élő debütálása előtt 150 ezer ember gyűlt össze. A fesztivál közönsége és az azt követő hallgatók körében az „American Woman” nem csupán zeneszám volt: üzenetté vált, amely a határokat feszegette. Ez volt az első alkalom, amikor kanadai banda ért fel az amerikai slágerlista élére, megerősítve helyüket mint Kanada emblematikus rockexportja.
A Fehér Ház árnyékában: politikai érzékenység és kompromisszum
1970-ben már nem csupán a rajongók ünnepelték a zenekart, hanem politikai figyelem is övezte őket. Ez a figyelem oda vezetett, hogy Richard Nixon elnök Tricia lánya meghívta a zenekart a Fehér Ház kertjébe egy koncertre. Azonban a meghívás feltételekhez kötődött: az „American Woman” szövege diszkrét kritikát fogalmazott meg az Egyesült Államokkal szemben, ezért azt nem adhatták elő.
Hosszú távú hatások és legendás feldolgozások
A dal sikere nem csupán a kritikusok, hanem más zenészek figyelmét is felkeltette. Lenny Kravitz 1999 májusában új életet lehelt az „American Woman”-be, és a globális érdeklődés ismét fellángolt. Reklámokban, sporteseményeken, sőt, különböző üzleti márkákhoz társítva vált a szám az időtlen modern popkultúra részévé. Ám nem ez volt az egyetlen alkalom: a svájci Krokus együttes is feldolgozta a számot 1982-ben, ezzel újabb lenyomatot hagyva a rocktörténelemben.
Siker, amely messze túlmutat az „American Woman”-en
A Guess Who érdemei azonban nem kizárólag az „American Woman” sikerében rejlenek. A „No Sugar Tonight / New Mother Nature” egyveleg szintén meghódította az amerikai listákat, miközben a zenekar a hosszú távon is maradandó „No Time” című dalával ismét bebizonyította kiemelkedő tehetségét. E dalok, valamint a zenekar teljesítménye tovább szilárdították helyüket a zene történetében. Randy Bachman külön kiemelte a „No Time” szépségét, amely egyszerre őrizte meg a country és a rock esszenciáját.
A mormon hit és a művészet konfliktusa
A siker ára néha súlyosabb, mint gondolnánk. Randy Bachman vallási meggyőződése miatt hagyta ott a zenekart 1970-ben, amikor karrierjük csúcsán voltak. Döntése dollármilliók elvesztésével, valamint egy egész turné feláldozásával járt, amelyet az „American Woman” által generált hírnév kihasználására terveztek.
A Guess Who mindezek ellenére továbbra is rocktörténeti alapkövei között marad, amely nem csak a kanadai, hanem a globális zenei színtér számára is mérföldkő. Az „American Woman” több volt, mint sláger: egy korszak zenei identitásának megtestesítője.
Forrás: nepszava.hu/3278865_bombazo-woman
