A kritikus infrastruktúra támadása az orosz-ukrán háború közepette
Kijevben már a lakások belső terében is sátrakat állítanak fel, mivel több mint 1400 melegedőpont áll rendelkezésre a lakosság számára. Az orosz légicsapás következtében kedden több mint egymillió kijevi háztartás maradt áram nélkül. A támadás különösen súlyosan érintette azokat az alállomásokat, amelyek az Ukrajna atomerőműveiből származó elektromos energiát továbbítják – áll a Reuters jelentésében. Ukrajna figyelmeztetett arra, hogy a Putyin-rezsim a nukleáris katasztrófa esélyét kényszerítő eszközként használja fel, amely növeli a regionális instabilitást.
Ez már a második orosz támadás az ukrán főváros ellen ebben a hónapban. Jelenleg több mint 10 ezer katasztrófavédelmi és műszaki szakember dolgozik folyamatosan az áram- és fűtésszolgáltatás helyreállításán, miközben Kijevben az éjszakai hőmérséklet mínusz 13 Celsius-fokig csökkent. Volodimir Zelenszkij elnök videóüzenetében hangsúlyozta, hogy több mint egymillió háztartás maradt áram nélkül, és elvárja a kormánytól, hogy szerdáig terjesszen elő cselekvési tervet a közszolgáltatások helyreállítására.
Fokozódó válsághelyzet
Olekszij Kuleba miniszterelnök-helyettes információi szerint Kijevben hatvannyolc mentőegység dolgozik a károk helyreállításán, és az emberek ezeken a melegedőpontokon felmelegedhetnek és elektronikai eszközeiket is feltölthetik. Az ENSZ nukleáris felügyeleti szervezete is figyelmeztetett, hogy a légicsapás számos kulcsfontosságú alállomást ért, amelyek a nukleáris biztonság szempontjából létfontosságúak. Ukrajna villamosenergia-ellátásának több mint felét atomerőművek biztosítják, és a csernobili atomerőmű is teljesen elveszítette külső áramellátását a támadás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség. Bár később az erőművet sikerült újra csatlakoztatni a hálózatra, a helyzet továbbra is kritikusnak számít, és már több figyelmeztetés is érkezett az orosz támadások potenciális célpontjairól.
Az orosz támadások következményei
Ukrajna elmondása szerint Oroszország célzottan az atomerőműveket ellátó alállomásokat támadja, ami nemcsak Ukrajna, hanem egész Európa nukleáris biztonságát is veszélybe sodorhatja. Az áram- és fűtéskimaradások miatt a kijevi lakosok kénytelenek voltak vastagon felöltözni otthonaikban, továbbá különféle improvisált megoldásokkal próbálják meg megőrizni a hőt, például felmelegített tárgyakat használnak hőtárolás céljából, egyesek pedig sátrakat állítottak fel a lakásokban.
Andrij Szibiha külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az orosz hadsereg tudatosan és célzottan támadja az alállomásokat, ami közvetlen fenyegetést jelent a nukleáris biztonságra. Az Ukrenergo, az ukrán hálózatüzemeltető közlése szerint az orosz támadás során több mint 330 drónt és csaknem három tucat rakétát indítottak, ami egyszerre irányult az energiatermelő létesítményekre és az elosztóhálózatra. A Csernyihiv régió lakosságának 87%-a maradt áram nélkül a támadás következtében.
A harctéri helyzet és a politikai nyomás
Oroszország mindeközben folyamatosan halad előre a harctéren, amikor a háború közel négy évéhez érkezik. Ezen időszak alatt Kijevre amerikai nyomás nehezedik a béke elérése érdekében, de szinte semmi jel nem utal arra, hogy a Putyin-rezsim hajlandó lenne befejezni a konfliktust. A legutóbbi drón- és rakétatámadások négy ember életét követelték: hárman Zaporizzsja városában, míg egy áldozat a kijevi külvárosban vesztette életét. A támadások következtében Ukrajna keleti, déli és északi régióiban is súlyos kár keletkezett.
Összességében véve az orosz támadások nem csupán az ukrán polgári infrastruktúrát, de a regionális biztonságot is fenyegetik, miközben a helyzet továbbra is kritikus állapotban van.
