Az új protokoll árnyoldalai: kizárva a túlsúlyos betegek
Április elsejétől hatályba lépett egy új egészségügyi protokoll, amely lavinaként indította el a szakmai és társadalmi vitákat. A csípő- és térdprotézis-műtétekre vonatkozó szabályozás szerint a 35-40-es testtömegindexszel rendelkező páciensek már nem kerülhetnek be a várólistára sem, amíg nem csökken a testsúlyuk. Ez a lépés gyakorlatilag kizárja a túlsúlyos embereket az állami finanszírozású ellátásból.
A döntés, amelyet Pintér Sándor belügyminiszter és Szendrői Miklós, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Ortopédia Tagozatának vezetője hagyott jóvá, széles körű felháborodást váltott ki. Az új eljárásrend kidolgozói között szerepel Bálint Lehel, aki meglepő módon magánrendelésének népszerűsítésére használta az új szabályozást. Egy Facebook-bejegyzésében azt ajánlotta az érintett betegeknek, hogy az állami ellátásból való kizárás után forduljanak az ő magánrendeléséhez, ahol segítséget kaphatnak. A poszt azóta eltűnt, és Bálint Lehel nem reagált a portálnak a kérdéseire.
A rendszer igazságtalansága vagy szükséges lépés?
A Belügyminisztérium szerint az új szabályozás célja az egyenlő hozzáférés biztosítása, de az intézkedés kritikát kapott azok részéről, akik szerint ez valójában diszkriminatív, és tovább mélyíti a társadalmi egyenlőtlenségeket. Hegedűs Zsolt ortopéd főorvos kiemelte, hogy nem lenne meglepő, ha a magánegészségügy vezetői kifejezetten a túlsúlyos betegek problémájára építenék hirdetéseiket, megcélozva az ellátásra jogosulatlan betegeket. Az intézkedés következményei így nem csak az állami rendszerben jelentkeznek, hanem a magánegészségügyi szolgáltatások piacán is változásokat hozhatnak.
A helyzet különösen aggasztó a túlsúlyos emberek számára, akiknek nemcsak egészségügyi kihívásokkal, hanem az állami rendszerből való kizárás okozta terhekkel is szembe kell nézniük. A várólistákról való kiszorítás hosszú távon súlyos következményekkel járhat az életminőségükre nézve, miközben az ő számukra megfelelő alternatíva csak a rendkívül költséges magánellátás keretében érhető el.
Vélemények és bizonytalanság
A szakértők véleménye megoszlik. Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy az új szabályozás elkerülhetetlenül olyan helyzeteket teremt, ahol az érintettek kénytelenek drága magánkezelésekhez fordulni. Azokat az érveket, amelyek szerint az intézkedés segíti az egyenlő hozzáférést, számos kritika érte, hiszen a túlsúlyos betegeket érintő kizárás éppen ellenkező eredményeket hozhat.
Eközben a társadalmi felzúdulás tovább fokozódik, és egyre többen kérdőjelezik meg a döntéshozók felelősségét. Az eljárásrend által gerjesztett feszültség nemcsak az egészségügyi szektorra korlátozódik, hanem szélesebb társadalmi vitákat is szít az egyenlőség és az igazságosság fogalmairól. Az egyértelműség hiánya, valamint a magánegészségügyre történő átirányítás gyanúja tovább erősíti az aggodalmakat.
Következmények a magánegészségügy számára
Az átláthatóság hiányában olyan feltételezések is megjelenhetnek, hogy a protokoll kidolgozását egyes szereplők kifejezetten a magánegészségügyi szektor fellendítése érdekében szorgalmazták. Az, hogy az eljárásrend egyik kidolgozója saját magánrendelését javasolta a kizárt betegek számára, csak tovább erősíti ezeket a vélekedéseket. A szigorodó állami szabályok miatt valószínűsíthetően nőni fog a magánellátás iránti kereslet, különösen az olyan beavatkozások esetében, mint a csípő- és térdprotézis-műtétek.
Az eljárásrend valós hatásai csak hosszú távon lesznek mérhetőek, de az már most egyértelmű, hogy az intézkedés nemcsak az egészségügyi szakmában, hanem a társadalomban is mély nyomokat hagy. Az ellátás egyenlősége és az igazságos egészségügyi hozzáférés kérdése újra és újra előtérbe kerül, mivel a döntések mögötti szándékok és a gyakorlati következmények egyre inkább szembesítik a társadalmat a rendszer gyengeségeivel.
Forrás: nepszava.hu/3276704_csipo-es-terdmutet-maganrendeles-tulsulyosak-elutasitas-balint-lehel
