A glifozát toxikus jelenléte Magyarország vizeiben
Magyarország tavai, folyói és talajvizei szinte minden szegletükben magukban hordozzák a glifozát nyomait. Egy nemrég nyilvánosságra került tanulmány szerint ez az egykor virágzó vízkészlet egyre inkább a szennyezettség áldozata lesz. A helyzet pedig nem áll messze a katasztrofális kategóriától, hiszen akár 130–160 méteres mélységben is kimutathatóak a vegyszer maradványai.
Ez a mezőgazdaságban és házikertekben széles körben alkalmazott gyomirtó szer könnyen terjed a talajban és a vízben. Mivel vízoldékony, öntözési rendszereken vagy egyszerűen csak az eső hatására behatol a talajba. Innen pedig nem áll meg: felszíni és felszín alatti vízkészleteket ér el, végül az ivóvízhálózatba és még az élelmiszerekbe is utat talál.
Felszíni és talajvíz súlyos szennyezettsége
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság 2019-es felmérése 1700 felszíni és 1200 talajvízmintát elemzett. Sokkoló számok jöttek ki: a talajvíz-minták 14 százaléka tartalmazta a glifozátot vagy bomlástermékét, az AMPA-t, miközben 2,5 százaléknál az érték meghaladta az általános növényvédőszer-határértéket. Ami ténylegesen vérlázító, hogy még a természetvédelmi területeken, például a Balaton-felvidék forrásainál is kétszeres határérték-túllépést regisztráltak, olyan helyszíneken, ahol elvileg semmilyen agrártevékenység nem zajlik.
Hasonlóan lesújtó képet mutatnak a felszíni vizek is. Az elemzett minták háromnegyede tartalmazott glifozátot vagy annak bomlástermékét, míg az esetek közel felében a szennyezettség meghaladta a megengedett értékeket. Ez a mérték már nem csupán a környezetvédelmi aggályokat fokozza, hanem közvetlen veszélyt jelent mind a vízi ökoszisztémák, mind az emberi egészség szempontjából.
A szabályozás hiányosságai – meddig tartható fenn?
Az egyik legmegdöbbentőbb aspektusa ennek a helyzetnek, hogy se Magyarország, se az Európai Unió nem rendelkezik kifejezetten a glifozát szennyezettségére vonatkozó határértékekkel a talajvíz és a felszín alatti vízkészleteknél. Ehelyett az általános növényvédőszer-határértéket alkalmazzák, mely kizárólag a víz állapotának szennyezettségét mutatja, és nem garantálja az egészségbiztonságot.
Ez a szabályozási űr lehetővé teszi, hogy a glifozát szennyezés következményei romboló hatással legyenek mindennapi életünkre. Az ivóvízbe jutó vegyszer pedig hosszú távon súlyos egészségügyi kockázatokat hozhat: rákkeltő tulajdonságaira és hormonális zavart okozó hatásaira vonatkozó kutatások egyre aggasztóbb eredményekkel szolgálnak.
Kockázatok, melyek messze túlmutatnak a mezőgazdaságon
Egy olyan mezőgazdasági gyakorlat eredményeképp, amely válogatás nélkül használja a vegyszereket, széleskörű környezeti károk állnak elő. Nem csupán a gazdálkodási területek talaj- és vízkészletei érintettek, hanem az ipari tevékenységtől távoli területek is. A Balaton-felvidék története csak egy példa a sok közül, ami megmutatja, hogy a szennyezőanyag mobilitása milyen mértékben képes átformálni a természet ökoszisztémáját.
Az emberi egészség és a biológiai sokféleség megóvása több mint sürgős; mégis úgy tűnik, hogy a jelenlegi politikai és gazdasági érdekek előbbre valók a környezetvédelemnél. Riasztó látni, hogy azok a kutak, amelyekből több százezren kapják napi ivóvízellátásukat, már 160 méter mélyen is a szennyezettség áldozatai, amit valóban nehéz bármi mással magyarázni, mint a figyelmetlenség, a felelőtlenség és az érdemi fellépés teljes hiánya.
Forrás: nepszava.hu/3276338_glifozat-viz-elovilag-szennyezes-magyarorszag
