Azbeszteltérkép: A Greenpeace Törekvése a Szennyezett Területek Mentesítésére
2026. július 13-án a Greenpeace bejelentette az azbeszttel szennyezett kőzúzalékok feltérképezésére szolgáló új interaktív térképét, amely lehetővé teszi a lakosok számára, hogy bejelentsék a potenciálisan érintett területeket Magyarországon, Ausztriában és más helyszíneken. A szervezet sürgeti a kormányzatot, hogy intenzívebben foglalkozzon a szennyezett területek mentesítésével.
A Greenpeace által közzétett térkép részletesen ábrázolja azokat a helyszíneket, ahol az azbeszt szennyezésre gyanakodnak, vagy ahol a szennyezést már sikerült megszüntetni. A projekt célja, hogy a lakosság és a hatóságok figyelmét felhívja a súlyos egészségügyi kockázatokra, amelyeket az azbeszttel kapcsolatos anyagok jelentenek.
Az első hírek április közepén érkeztek, amikor kiderült, hogy a szombathelyi Oladi-platón, ahol családi házakat építettek, az utakat olyan kőzettel borították, amely azbesztet tartalmaz. A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) szerint az azbeszt minden formája emberi rákkeltő anyagnak számít, és a levegőbe kerülő mikroszkopikus szálak súlyos tüdőbetegségeket okozhatnak.
Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője hangsúlyozta, hogy a szennyezett kőzet már a 90-es évek óta ismert problémát jelentett, ám ennek ellenére a hatóságok olyan igazolásokat adtak ki, amelyek lehetővé tették a szennyezett zúzott kő szállítását Ausztriába és Magyarországra. Az ország más részein is előfordulhatott hasonló mentesítés nélküli szennyezés, amit a frissen közzétett térkép is alátámaszt.
Simon Gergely úgy véli, a térkép kiadásának két fontos indoka van: egyrészt a szennyezési adatok gyűjtésében elért előrehaladás, másrészt pedig a kormányzati intézkedések hiánya. „Nagyon szeretnénk, ha történne már valami” – nyilatkozta a szakértő.
A térkép lehetővé teszi, hogy a lakosság bejelentéseit több kategóriába sorolják, jelezve, hogy hol történt azbeszttartalmú kőbányászat, hol dokumentálták a szennyezést, és hol történt már kármentesítés. Magyarországon ezek a problémás területek főként a nyugati régiókban találhatóak, de Budapest és Bécs is szóba került a szennyezett területek kapcsán.
A központi mentesítési akciók még nem kezdődtek meg, és több esetben is figyelmen kívül hagyták az azbesztmentesítési előírásokat. Zalaegerszegen, például, a zúzalékot úgy szállították el, hogy az azbeszt véglegesen levegőbe kerülhetett. Simon Gergely rámutatott, hogy az osztrák hatóságok egyelőre nem vállalják a felelősséget, ami a közvélemény és a környezetvédők aggodalmát kelti az ügyben.
A Greenpeace elmondta, hogy fontos, hogy a kormányzati intézkedések mihamarabb megszülessenek a szennyezett területek kezelésére. Közérdekű adatigénylést nyújtottak be a Miniszterelnökséghez, hogy megtudják, milyen döntéseket hozott a Tárcaközi Azbeszt Munkacsoport, azonban eddig nem érkezett válasz. „Nagyon szeretnénk, ha minél hamarabb válaszolnának, hiszen ez törvényi kötelezettségük” – mondta Simon Gergely.
