Amerigo Tot három pici almája
Pablo Picasso egy alkalommal így fogalmazott Amerigo Tot művészetéről: „Ha a Mindenható szobrásszá változtatna, Arp szemét kérném tőle, Moore rajzkészségét, és azt az erőt, ami Tot hüvelykujjában van.” A Via Margutta 7.-ben található római műteremotthonában Picassón kívül olyan neves művészek is megfordultak, mint Salvador Dalí és Federico Fellini, teszi mindezt érdekessé a hatvanas-hetvenes évek kultúrájának tükrében. Tot már fiatalon elnyerte az olasz képzőművészeti nagydíjat, és olyan nevezetességek fűződnek a nevéhez, mint a Goldoni család síremléke a Vatikánban vagy a Magyarok Nagyasszonya-kápolna domborműve.
A művészi élet kalandos útja
Szerb Antal a „Utas és holdvilág” című regényében Totot mintázza meg, ábrázolva a fiatalember belső útját, aki Németországból gyalog indul Itáliába, hogy megvalósítsa álmait. Tot színes, kalandokkal teli életet élt, hiszen volt ejtőernyős, filmszínész és autóversenyző is, de mindenekelőtt a kor egyik kiemelkedő szobrászává vált. Az író visszaemlékezéseiben hangsúlyozza, hogy Amerigo Tot számára minden fontos tanulságot és találkozást hozott az élet. Az olvasó számára kiderül, hogy fiatal újságíróként a Fészek Klubban találkozott Koller Györggyel, aki a modern magyar művészet egyik kulcsképviselője volt. Koller népszerűsítette a Rézkarcoló Művészek Alkotóközösségét is, amely ma is működik, és emlékét a Tot-emlékmúzeum őrzi.
A kapcsolatok szövevénye
A művészet világában végzett vállalkozásokról, mint például a képek kereskedelme vagy nyugati kiállítások szervezése, sokan úgy vélték, hogy ezek Aczél György barátságának köszönhetően valósulhattak meg. Az írásokban felbukkanó kultúrmumus, a három „T” – támogatni, tűrni, tiltani – említése is érdekes kontextust ad a kulturális élet alakulásához. Koller, a galériás figura, akinek stílusa éles ellentétben állt a levélváltások szürke világával, elősegítette a művészek közötti interakciókat, így juthatott el az író Amerigo Tothoz is.
Találkozások és emlékek
Az író első találkozása Amerigo Tottal a „Keresztapa” című kultikus film kapcsán merült fel, ahol Amerigo Tot a bérgyilkos Bussetta szerepét alakította. E találkozás során emlékekként élnek tovább azok a pillanatok, amikor az író és Tot kölcsönösen faggatták egymást a múltról. Tot partizánmúltjáról készült anekdoták kiemelik azt a nosztalgiával teli kapcsolatot, amely az író és a szobrász között kialakult.
Az interjú különlegessége
1983-ban, a Hotel InterContinentalban zajló interjú emlékezetes pillanatait is megörökítik az írások. A város fölötti szépséges panoráma mellett Amerigo már nehezen viselte egészségügyi gondjait. Az interjú során feltett személyes kérdésekre Tot érdeklődése is intenzíven irányult, a beszélgetésen keresztül mély barátság szőtte össze két különböző háttérrel rendelkező művészt. A találkozás során gyümölcsök, különösen az alma szimbolikus jelentőséggel bír – egy kedves ajándékként Amerigo három pici almát rajzolt az írónak, amely emléke pedig sok-sok kulturális esemény katalizátorává vált a későbbiekben.
Örökség és tisztelet
Az évek során a Tot által inspirált gyűjtemények gazdagsága egyre növekedett, különböző korok és stílusok kapcsolódása révén. Barcsay Jenő, Borsos Miklós és más neves művészek alkotásai gazdagították a szobrok és festmények gyűjteményét. Az olyan kultikus és emblematikus tárgyak, mint Barcsay ecsetje és Amerigo Tot relikviái, örökre rögzítik ezeket a találkozásokat a magyar kultúra történetében.
Költészet és művészet határvonalán
Továbbá, a hungarikon gyűjtemény irodalmi szálai és a kiváló művek bemutatói, mint például Nádas Péter írásai visszajeleznek a magyar kultúra gazdagságáról. Az emléktárgyakkal és az irodalmi örökséggel való szoros kapcsolat segít fenntartani az emlékeket Amerigo Tot nagyságáról.
