Ursula von der Leyen: Legyen Kanada az EU társult tagja
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Strasbourgban, az Unió helyzetéről szóló beszédében azt javasolta, hogy nyissák meg az utat Kanada előtt az Európai Unió első társult tagsága felé. A lépéssel Kanada lényegében tagállama lenne a szövetségnek.
Von der Leyen Mark Carney kanadai miniszterelnökhöz fordulva arról beszélt, hogy együtt szeretne dolgozni azon, hogy Kanada lehessen az EU első társult tagja. Carney a beszédet az első sorból hallgatta, a képviselők pedig állva tapsolták meg. A kanadai miniszterelnök csütörtökön maga is felszólal az Európai Parlamentben.
Kanada az utóbbi időszakban szorosabb gazdasági és biztonsági kapcsolatokat keres Európával, miközben csökkenteni igyekszik az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelemtől való függőségét.
Von der Leyen szerint az új együttműködés alapja a már meglévő EU–Kanada szabadkereskedelmi megállapodás, a CETA lehetne. Erre épülne az általa „Alliance for the Future”-nek nevezett szélesebb partnerség, amelynek célja egy közös jóléti és gazdasági biztonsági tér kialakítása volna. Az együttműködés a fejlett gyártást, a technológiát, a védelmi termelést, az Északi-sarkvidéket, az energiát, a kritikus nyersanyagokat, az akkumulátoripart, a mesterséges intelligenciát, a kvantumszámítást, a kiberbiztonságot és a gazdasági biztonságot is érintené.
A kanadai miniszterelnök közölte, országa egyedi szövetségre törekszik az Európai Unióval, de nem kér tagságot.
Az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a közeledést nem kizárólag kereskedelmi érdekekre építené. Beszédében a közös demokratikus értékeket is kiemelte, és azt mondta, az EU a lehető legmagasabb szintre szeretné emelni kapcsolatait Kanadával. A partnerséget úgy jellemezte, hogy az nem más országok ellen irányulna, hanem Kanada és Európa közös erejét növelné.
Donald Trump vámintézkedései, valamint az amerikai elnök Kanadát az Egyesült Államok 51. államaként emlegető kijelentései arra ösztönözték Kanadát, hogy szorosabb gazdasági és biztonsági kapcsolatokat keressen Európával. Kanada válaszlépéseket tett az amerikai vámokra, Carney pedig korábban olyan kereskedelmi feltételeket is elutasított, amelyek szerinte gyengítették volna az ország szuverenitását.
Carney már januárban, a davosi Világgazdasági Fórumon is amellett érvelt, hogy a közepes méretű hatalmaknak szorosabban kell együttműködniük, ha növelni akarják érdekérvényesítő képességüket a nagyhatalmi versenyben. Ez a beszéd akkor személyes bírálatot váltott ki Donald Trumpból.
