Fék helyett motor: A köztársasági elnök szerepe a demokratikus működésben
A köztársasági elnök feladatai nem változtak: kifejezi a nemzet egységét és biztosítja az államszervezet demokratikus működését. Mindezek mellett azonban az alkotmánynak, amely sokszorosan újragondolt és vitatott, nincsenek konkrét előírásai arra vonatkozóan, hogy a köztársasági elnök milyen módon köteles ellátni ezeket a feladatokat. A jogi terület sokszínűsége azt sugallja, hogy elméletileg akár az is belefér, hogy a köztársasági elnök semmilyen lépést ne tegyen, mégis, felmerül a kérdés: valójában mi történik, ha a demokratikus működést alapjaiban veszélyeztetik?
Például, mi történne, ha egy kormány, a háborús veszélyhelyzeti jogkörével élve, olyan jogszabályt alkotna, amely lehetővé teszi, hogy visszamenőleges hatállyal leállítsa azokat a már alkotmányellenesnek nyilvántartott pereket, amelyekben a szolidaritási hozzájárulásokkal kapcsolatos jogkérdések merülnek fel? Hogyan reagálna egy ideális Magyarországon a köztársasági elnök, akinek a feladata a demokratikus államműködés védelme? Vajon mit tenne annak érdekében, hogy megnyerje a nép bizalmát? A hallgatás állapotba vonulásával mutatna példát a nemzeti egység iránt?
Gondoljunk egy másik példára: egy nyilvános fórumon, ahol állampolgárok kérdésekkel provokálják a kormány tagjait. Itt már felmerül a kérdés, hogy a magyar állam működése mennyire marad törvényes és demokratikus, ha a kormányould felhasználja a hatalmát a válaszok elkerülésére. Az alkotmány csaknem kizárólag a köztársasági elnök feladatainak kialakítására figyelmeztet, de hol találja a hatóságok hiánytalan érvényesülése a jogállamban?
A gödi akkumulátorgyár ügye szintén érdekes kérdéseket vet fel. Az állam azon nyomban elveszíti hitelességét, amennyiben jogszabályokkal és rendelkezésekkel nem biztosítja a környezetvédelmet. Az a tény, hogy a gyár működtetése mellőzi a környezeti hatásvizsgálatot, mások egészségét veszélyezteti, továbbá a helyi közönség életminőségét is rontja. A helyzet nyilvánvalóvá válik, ha a hatóságok, a kormányhoz hasonlóan, légüres térbe kerülnek, és a kormány ahelyett, hogy szigorú intézkedéseket hozna, inkább az energiaipar letelepedésére összpontosít.
Végül, a titokban készült felvételek egy újabb dimenziót adnak a politikai hatalmaskodásnak. Megengedheti-e magának egy demokratikus állam, hogy egy héten át nyíltan készülődjenek az egyik vezető ellenzéki politikus megzsarolására anélkül, hogy az államszervezet bármilyen lépést tenne a zsarolási kísérlettel szemben?
A köztársasági elnök előtt lehetőség nyílik arra, hogy a demokratikus elveket társadalmi megbecsülés volta alapján képviselje. Két út áll előtte: betartani az alkotmányos kötelezettségeit, vagy, amennyiben nem áll rendelkezésre bátorság, lemondani tisztségéről. Az utóbbi elkerülhetetlenül arra figyelmeztet, hogy a demokrácia motorjává válhat, legyen akár több pragmatikus lépés a célja.
