Megtorpant az Albérletpiac: Lassult a Drágulás és Visszaesett a Kereslet
2026 elején az albérletpiac drámai lassuláson ment keresztül, amely a bérleti díjak emelkedésének ütemét az alacsonyabb szintekre szorította. Az év nyitószámait vizsgálva, a bérletidíjak januárban mind országosan, mind Budapesten csupán 1,3%-kal növekedtek. Ezek az adatok a KSH–ingatlan.com lakbérindex legfrissebb jelentéséből származnak, és olyan mértékű drágulást tükröznek, ami utoljára 2021 elején, a koronavírus-járvány időszakában volt megfigyelhető.
Az éves adatok is megdöbbentőek: az albérlet árak országos átlagban 5%-kal, Budapesten pedig 5,1%-kal nőttek, ami lassulást mutat a decemberi ütemhez képest, ahol a bérleti díjak emelkedése 5,4%-ot, illetve 5,6%-ot ért el. Ezen kívül a tavalyi januárban tapasztalt 9%- feletti éves aránytól is jóval elmaradnak a mostani számok.
Balogh László, az ingatlan.com gazdasági szakértője megjegyezte, hogy bár a januári hónapokban rendszerint a munkabérek és fizetésemelések növekedése felfelé hajtja a bérleti díjakat, idén a bérbeadók nem tudnak olyan mértékben emelni, mint korábban. Ez a jelenség egy sajátos versenyhelyzetet teremtett a piacon, ahol a korábbi évekhez képest kevesebb a lehetőség a drágításra.
Jelenleg 16,8 ezer kiadó ingatlan van a piacon, ez éves összevetésben 6%-os csökkenést jelent. A csökkenő albérletárak következtében a kereslet is visszaesett, hiszen a potenciális bérlők inkább az elérhető ingatlanokat keresik, míg a 2026-os év eleje gyenge kereslettel indult. Az év első hét hetében a kereslet 18%-kal maradt el a tavalyi év azonos időszakához képest.
Balogh László kiemelte, hogy az idei év első hét hetében 135 ezer telefonos érdeklődés érkezett a kiadó lakások és házak iránt, amely számok jelentősen alacsonyabbak, mint az elmúlt években tapasztalt értékek. A visszaesés hátterében az Otthon Start Program is áll, amely sok potenciális bérlőt vonzott a saját ingatlan megszerzése irányába.
Az ingatlan.com friss statisztikái szerint február közepén Budapesten a lakbérek középértéke 260 ezer forint volt. A legmagasabb bérleti díjakkal rendelkező kerületek a következők: a VI. kerület 290 ezer forinttal, a XIII. kerület 270 ezer forinttal, míg a XI. kerület 279 ezer forintot kér a bérlőktől. A VII., VIII., és IX. kerületek bérleti díja egyaránt 250 ezer forint, az V. és a II. kerület kiemelkedően magas 362,5 ezer, illetve 360 ezer forint középértékkel rendelkezik. Ezzel szemben a legolcsóbb kerületek: a X., XIX., és XXI. kerület, ahol a bérleti díjak 200 ezer forint körül alakulnak.
Vidéki viszonylatban Debrecen számít a legdrágább városnak, havi 220 ezer forinttal. Ezt követi Győr és Székesfehérvár 200-200 ezer forintos lakbérekkel, míg a többi vármegyeszékhely, mint Nyíregyháza, Pécs, Szeged, Szombathely, Tatabánya és Veszprém, 180 ezer forintos mediánnal büszkélkedhet.
Balogh László a jövőbeni albérletpiaci trendeket elemzendő kifejtette, hogy a lakbérek emelkedésének lassulása alapján várható, hogy a jövőben a fizetések nominális növekedése ellenére a bérleti díjak tempója egyre szerényebb ütemben fog emelkedni. A 2026-os év legfontosabb időszaka valószínűleg a július-augusztusra esik, amely időszak a főszezon kezdetét jelenti. Akkor derül ki, hogy a bérleti díjak és a kereslet milyen irányba fognak elmozdulni, addig viszont visszafogottabb kereslet és a bérletek emelkedésének lassulása várható a piacon.
