TŰZOLTÓ VAGY GYÚJTOGATÓ?
Ma száz éve, 1926. február 16-án, jogerős ítélet született egy széleskörű figyelmet kapó bűnügyben Szegeden. A Magyar Távirati Iroda jelentése szerint az ítélőtábla Bagi Imre, a szentesi tűzoltóparancsnok gyújtogatási ügyében az elsőbíróság felmentő döntését helyben hagyta. Felmerül a kérdés, miért éppen azt az embert gyanúsították gyújtogatással, akinek a feladata a tűzoltás és a lángok elfojtása volt? A mai jogi értekezések keretein belül ez az eset felveti az igazságügyi rendszer körüli kételyeket, ugyanakkor arra is rávilágít, milyen legendák születhettek a múltban, amelyek mai szemmel nézve is tartogathatnak meglepetéseket.
1925 júliusában Szentesen szokatlanul hűvös, csapadékos hónap volt, azonban egy hőhullám gyorsan felemelte a hőmérsékletet, ami az Alföldön a 40 Celsius fok közelébe emelkedett. Július 9-én, kedden délután a szentesi református nagytemplom harangja sürgős vészjelet adott, jelezve, hogy tűz tört ki a városháza tetőszerkezetén. A kedvezőtlen időjárási körülmények között a tűz gyorsan terjedt, ami megkövetelte a bátor tűzoltók azonnali beavatkozását. Bagi Imre, a helyszínre érkező hivatásos tűzoltó vezetése alatt a lángokat sikerült két óra alatt megfékezni, de a közvélemény meglepődött, amikor a tűzoltót letartóztatták, mert azzal vádolták, hogy ő okozta a tüzet.
A szakértők elemzése alapján a tűz okozója sem lehetett rövidzárlat, sem öngyulladás, hiszen az áramszolgáltatás éppen szünetelt Szentesen. Öngyulladás kizárta a nagyfokú nedvesség, hiszen a tetőtérben nem voltak gyúlékony anyagok. A hivatalos tanúvallomások szerint a baj bekövetkezése előtt lépteket hallottak a padlásról, ahol egy ajtó vezetett fel, melyhez két kulcs tartozott: az egyik Bagi Imréé, a másik pedig Janó Gáboré, aki alibit tudott felmutatni az esemény idejére. A zár érintetlen maradt, így ha valaki valóban járt a padláson, azt rongálás nélkül tette.
Az gyanú kialakulásához sok apró mozzanat együttes hatása vezetett. A Szentesi Hírlap beszámolt róla, hogy Bagi az első kihallgatás során nem tudta alátámasztani, mit csinált 10 és 11 óra között. A lakosok gyanúsnak találták, hogy olyan hamar megérkezett a helyszínre. Többen megjegyezték, hogy Bagi viselkedése rendkívül eltúlzott volt, szinte színpadias. A per során különösen káros vallomást tett Béládi Antal csizmadiamester, aki említette, hogy Bagi két évvel korábban megjegyezte: „az ilyen felszerelés mellett egyszer még a Városháza is tüzet fog.” E kijelentés, amely bár nem volt biztos, rontott Bagi helyzetén, harmadik fél véleménye alapján.
Évek során a Belügyminisztérium vizsgálata kiderítette, hogy Szentesen a szükségesnyolc tűzoltó helyett csupán két hivatásos dolgozott, és a tűzoltók rendelkezésére álló felszerelés is csekély volt. Egy 1924-es tűzeset is hangsúlyozta ezt a hiányosságot, amikor egy belvárosi épület kigyulladt, de az esethez szükséges igásló nem állt rendelkezésre a felszerelés szállításához. Így szövevényes körülmények közepette egy bonyolult cselekmény bontakozott ki, ami végül hozzájárult Bagi Imre megítéléséhez, és az igazság keresése továbbra is megosztja a közvéleményt.
