Az Európai Unió Bíróságának új ajánlása Magyarország uniós forrásairól
Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka, Tamara Ćapeta azt javasolja, hogy a bíróság semmisítse meg az Európai Bizottság 2023 decemberében hozott döntését, amely feloldotta a Magyarország számára járó uniós források kifizetésének felfüggesztését. Ez a lépés súlyos következményekkel járhat, mivel négy hazai operatív program keretében már kifizetett, összesen 10,2 milliárd eurót vissza kellene fizetni.
A források felszabadításának alapfeltétele, hogy Magyarország eleget tegyen a jogállamisági kritériumoknak, legfőképpen az EU Alapjogi Chartájának. Az Európai Bizottság 2022-ben tizenegy magyar operatív programot hagyott jóvá, azonban a kifizetéseket felfüggesztette, hivatkozva arra, hogy Magyarország nem felelt meg a Charta előírásainak, beleértve a bírói függetlenség terén esedékes reformokat.
Később, 2023 decemberében az Európai Bizottság úgy látta, hogy Magyarország teljesítette a bírói függetlenséget érintő feltételeket, így feloldotta a források felfüggesztését, lehetővé téve a várva várt 10,2 milliárd euró lehívását. Azonban az Európai Parlament 2024. március 25-én keresetet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához, arra hivatkozva, hogy a Bizottság sértette az uniós jogot és nem volt megfelelő a döntése indoklása.
Ćapeta főtanácsnok indítványában a Parlament érveinek több részét is támogatja, kijelentve, hogy amíg a Bizottság konkrét feltételeket szab az uniós források eléréséhez, addig a kifizetéseket nem lehetett volna engedélyezni a jogszabályi reformok hatályba lépése előtt. A főtanácsnok különös figyelmet szentelt annak, hogy a Bizottság nem végzett alapos értékelést egyes kulcsterületeken, mint például a Kúria függetlensége vagy az Alkotmánybíróság bírói kinevezései.
Továbbá a Bizottságnak nem volt elegendő figyelme a jogalkotásra, mely veszélyeztethetett volna a reformok céljait. Tamara Ćapeta hangsúlyozta, hogy az uniós források felhasználása közérdeket érint, ezért a Bizottságnak világos és részletes indoklást kell adnia az uniós polgárok felé is.
A főtanácsnok a Parlament harmadik érvének elutasítását is javasolta, amely a Bizottság hatáskörrel való visszaélését állította. Habár az indítvány nem köti az uniós bíróságot, általában az indítványokkal összhangban döntenek. Ennek következményeként Magyarország nemcsak hogy elveszítheti a megszerezhető uniós forrásokat, de a már lehívott összegeket is vissza kellene fizetnie, amennyiben nem teljesíti a szükséges jogállamisági kritériumokat.