A Kúria Szembenéz az Orbán-Kormánnyal a Jogsértő Kormányrendelet Miatt
A közelmúltban a Kúria, amely a Fidesz kétharmad által kijelölt bírákkal működik, nyíltan megkérdőjelezte Orbán Viktor által aláírt kormányrendelet jogszerűségét. Ez a rendelet a jogállam alapelveivel opponálva megkérdőjelezi az önkormányzatok lehetőségeit a szolidaritási hozzájárulás ügyében történő peres jogorvoslat igénybevételére.
A perek jelenleg is zajlanak, és a bíráknak kell eldönteniük a jogi helyzetet. Az eljáró bíróságok már jelezték, hogy a rendelet jogsértő, a Kúria pedig a 24.hu-nak ezt részletezte: „A kérdésben érintett szolidaritási hozzájárulás ügyében indult perek alsóbb fokú bíróságok előtt jelenleg is folyamatban vannak. E folyamatban lévő perekben az elbírálásukra kijelölt bíráknak kell döntést hozniuk.”
A Kúria hangsúlyozta, hogy az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdésének megfelelően a bírák függetlenek, kizárólag a jogszabályoknak alárendelve végzik feladatukat, és nem utasíthatók. A testület nyíltan kijelentette, hogy a sajtóérdeklődés alapján nem képes közvetlenül reagálni, csupán a konkrét jogorvoslatokról hozhat állásfoglalást.
A kormányrendelet visszamenőleges hatályával kapcsolatban a Magyar Bírói Egyesület ugyancsak kifejtette, hogy a folyamatban lévő ügyek esetén az ügy ura a bírónak számít, így a döntés kizárólag az ő hatáskörébe tartozik.
Sára Botond, a kormány egyik képviselője, arról beszélt, hogy a kormány döntése egy olyan kiskaput zárt be, amely korábban lehetőséget adott a kötelezettségek kijátszására. Ezen túlmenően, úgy tűnik, az Orbán-kormányon belül is feszültségek tapasztalhatóak a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos jogszabályok körül. Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, az igazságszolgáltatás függetlenségébe vetett hitét hangoztatta a rendelet hatályba lépése után, és jelezte, hogy az Európai Bizottsághoz fordul a magyar jogállamiság védelme érdekében.
Mindezek alapján a következő évekre politikai és jogi feszültség ígérkezik, különösen a 2026-os választások tükrében, ahol a jogállami elvek védelme és a kormányzati intézkedések hatásai középpontba kerülnek.
