Kormányválság Spanyolországban: Sánchez nagy bajban van
A spanyol miniszterelnök, Pedro Sánchez, aki híres arról, hogy nagy túlélő, most különösen nehéz helyzetbe került. A madridi kabinetet sújtó igazságügyi eljárások hatására egyre valószínűbbé válnak az előre hozott parlamenti választások, mivel az állampolgárok többsége azonnali politikai változásokat követel a vezető kormánypártot megrázó vesztegetési ügyek miatt. Az elmúlt hetekben Spanyolország politikai életében mély, strukturális és morális válság alakult ki, amely alapjaiban rengette meg a Sánchez vezette baloldali koalíciós kormány stabilitását.
Madridban és a tartományi központokban jelenleg az a fő kérdés, hogy mikor kényszerül a miniszterelnök feloszlatni a törvényhozást, és kiírni az időközi parlamenti választásokat. A Spanyol Szocialista Munkáspártot (PSOE) sújtó bírósági eljárások, a legsúlyosabb korrupciós vádak, valamint a kormányfő közvetlen családi környezetét érintő nepotizmusvizsgálatok fojtogató légkört teremtettek az országban, amit a helyi sajtó szerint képtelenség hosszú távon fenntartani.
Az állandósult belpolitikai válságot csupán XIV. Leó pápa június eleji látogatása és a labdarúgó-világbajnokság eseményei tudták időszakosan kiszorítani a napilapok címoldaláról, de a bírósági tárgyalótermekből érkező súlyos információk dominálják a közbeszédet. A jogászok és politikai megfigyelők között egyértelmű különbséget tesznek a megalapozottság és a politikai súly között, azonban a kirobbant botrányok együttes hatása romboló a kormányzat tekintélyére nézve.
A legsúlyosabbnak tartott Ábalos-ügy, amely a párt belső morális alapjait kérdőjelezte meg, egy volt igazságügyi miniszter, José Luis Ábalos nevéhez fűződik, aki huszonnégy év letöltendő börtönbüntetést kapott korrupciós bűncselekmények miatt. Az ő közvetlen munkatársa, Koldo García tizenkilenc év börtönt kapott az eljárásban. A pártvezetés új vezetője, Santos Cerdán, jelenleg is elsőfokú bírósági tárgyalására vár. A szocialista párt korábbi miniszterei elismerik, hogy ezek a botrányok mély sebeket ejtettek a párttagság lelkiismeretén, és hogy a belső vészharangoknak már jóval korábban meg kellett volna szólalniuk.
A korrupciós hálózat kiterjedtségét jelzi Leire Díez ügye is, amely a közbeszerzési piacok szisztematikus megcsapolásáról szólt, és amelyben a vád szerint neki sikerült pártpolitikai kapcsolatait felhasználva irányítania az állami megrendeléseket. A nyomozás során a vádak szerint durva megfélemlítési módszereket alkalmazott a bírákkal, ügyészekkel és rendőrségi nyomozókkal szemben.
Szintén jelentős vizsgálat folyik a miniszterelnök felesége, Begoña Gómez ellen, akit azzal vádolnak, hogy kihasználta a befolyásos pozícióját, hogy támogatásokat szerezzen saját egyetemi projektjeihez.
Mindez hatalmas politikai hitelességi veszteséget okozott a kormánynak, amelyhez hozzájárul a miniszterelnök fivérét, David Sánchez-t érintő eljárás is, aki a családi kapcsolatok révén szerzett pozíciót egy regionális közigazgatási hivatalban.
A szocialista választói bázist leginkább a Zapatero-ügy rázta meg, mivel José Luis Rodríguez Zapatero, a korábbi miniszterelnök, aki komoly morális tekintéllyel bírt a baloldali szavazók körében, befolyással való üzérkedéssel és ékszer csempészetével vádolják. A védelmi oldal azt állítja, hogy ezek a vádak összeegyeztethetetlenek Zapatero múltjával.
A korrupciós ügyek mellett a jogi védekezés és a bizonyítékok hitelessége is megkérdőjeleződik, ami szocialista vezetők számára lehetőséget ad arra, hogy összehangolt politikai-igazságügyi offenzívát említsenek, amelyet a spanyol jobboldal irányít a háttérből.
Az ellenzék viszont úgy véli, hogy a felhalmozódott ügyek mennyisége és súlya miatt Madrid politikai levegője teljesen elfogyott. Alberto Núñez Feijóo, a konzervatív Néppárt elnöke hangsúlyozta, hogy szégyenkeznie kell a külföldi partnerek előtt, miközben Spanyolország az Unió legtöbb korrupciós botrányával sújtott tagjává vált.
A botrányok következtében a miniszterelnök parlamenti partnerei is elkezdtek távolságot tartani a kormánytól. Pablo Iglesias, a radikális baloldali Podemos alapítója, kijelentette, hogy a hónapok múlva, legkésőbb márciusban esedékes választások elkerülhetetlenek, hiszen a parlamenti többség fenntarthatatlan.
A legfrissebb közvélemény-kutatás alapján a spanyol állampolgárok hetvennégy százaléka, és a szocialista szavazók felének azonnali választások kiírását követelik. A parlamentben a képviselők többsége már szavazott a választások kiírása mellett, és a jelenlegi helyzet szerint a választók csak 2027 nyarán terveznek új parlamentet választani, azonban ebben senki sem hisz Madridban.
A kormányt érintő bénultságot az is mutatja, hogy a kabinet három éve képtelen elfogadtatni az éves költségvetést, így kénytelenek technikai meghosszabbítással működtetni az államgépezetet.
Pedro Sánchez jelenlegi politikai helyzete történelmi összevetésben különleges fordulatot mutat, mivel 2018-ban egy sikeres bizalmatlansági indítvány keretében vette át a hatalmat. Akkoriban hasonló korrupciós ügyek miatt kényszerültek a regionális szövetségesek megvonni a támogatást a jobboldaltól. A miniszterelnöknek jelenleg mindenképpen néhány hónapot keresnie kell, hogy bármi esélye legyen arra, hogy újraválasztják, mindezt úgy, hogy elkerülje a korrupciós botrányokkal való lehúzás kockázatát.
A szocialista párt vezetése belső ellenőrzési intézkedésekkel próbál meg küzdeni a válsággal, ám ez a reformok hatása csak évek múlva érződhet. Pedro Sáncheznek viszont sürgős megoldásokra van szüksége, ha újabb mandátumot szeretne nyerni.
