Magas infláció és stagnáló gazdaság
A drogériai termékek körüli problémák miatt kezdeményezte az uniós testület a kötelezettségszegési eljárást. Az infláció továbbra is megmaradt, hiszen a tavaly októberi 4,4 százalékos várakozásokkal szemben az idei év októberében a fogyasztói árak 4,3 százalékkal emelkedtek, így már négy hónapja nem változott az inflációs index. A KSH legfrissebb közleménye szerint a havi szintű árak nem mutattak jelentős elmozdulást: az élelmiszerárak 0,1 százalékkal csökkentek, és vendéglátói szolgáltatások nélkül 0,4 százalékos árcsökkenés tapasztalható.
Ami az élelmiszereket illeti, a szezonális termékek ára 2,1 százalékkal mérséklődött. Ugyanakkor a tojás, péksütemények és margarin árának növekedése figyelhető meg: ezek 3,3, 1,6 és 0,5 százalékkal drágultak. A ruházkodási cikkek viszont 2,3 százalékkal drágultak a szezonváltás miatt, míg a háztartási energia ára átlagosan nem változott.
Élelmiszerek és szolgáltatások áremelkedése
Egy év alatt a fogyasztói árak átlagosan 4,3 százalékkal nőttek, az élelmiszerek azonban a 3,9 százalékos drágulásukkal az átlag alatt maradtak. A háztartási energiáért viszont 10,7 százalékkal kellett többet fizetni. A szolgáltatások terén a drágulás 6,7 százalékos, ami magában foglalja az üdülési szolgáltatások 13,2, a járműjavítások 10,1, valamint az egészségügyi szolgáltatások 9,7 százalékos emelkedését is. A tartós fogyasztási cikkek ára 2,2 százalékkal nőtt, de a járműüzemanyagok ára 2,2 százalékkal csökkent, míg a gyógyszerek és gyógyáruk ára 5,9 százalékkal emelkedett – áll a KSH jelentésében.
Az inflációs válság előrejelzése és a kormányzati intézkedések
Azt prognosztizálják, hogy az inflációs válság egészen 2028-ig elhúzódik. A fogyasztói árindex alakulásában nincs jelentős elmozdulás, és az élelmiszer-infláció is tartósan 5 százalék alatt marad, ami lefelé befolyásolja a fogyasztói árindexet. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára rámutatott, hogy az árrésstop bevezetésekor a kormány ezt az értéket jelölte meg az intézkedés kivezetésének feltételeként. Az október hónap volt a hetedik, amikor az élelmiszerinfláció 5 százalék alatt maradt.
Elemzők véleménye az inflációról
Nagy János, az Erste Bank elemzője, arra figyelmeztet, hogy az októberi inflációs adat kicsit kedvezőbb volt a vártnál. A forint erősödése és a különböző adminisztratív intézkedések hozzájárultak ahhoz, hogy az infláció az év eleji magas szintekhez képest mérséklődött. Azonban a három éve stagnáló gazdaság mellett a 4 százalék feletti infláció még mindig magasnak számít. A novembertől kezdődően kedvezőbb bázisok érkeznek, így január-februárban akár 3 százalék alatti inflációval is számolhatunk.
A Magyar Nemzeti Bank szintén csökkentette a 2025-ös GDP-prognózisát, hiszen a kockázatok összességében most kiegyensúlyozottabbak, mint korábban. Az ipari árak, alacsony energia- és importköltségek, valamint az erősödő forint várhatóan tovább mérséklik az infláció mértékét, ugyanakkor az árkorlátozó intézkedések megszűnése egy egyszeri inflációs emelkedést okozhat, amelynek időpontja jelenleg bizonytalan. Az éves átlagos infláció 4,5 százalékra tehető az idei év végére.
Kormánypropaganda és közvélemény
A Publicus legfrissebb felmérése szerint a kormánypropaganda hatása csökkent, hiszen az emberek egyre kisebb arányban hibáztatják az infláció miatt az ukrajnai háborút és az EU-t, mint inkább a kormányt. Ez a jelenség tovább tükrözi a közvélemény élesedő kritikáját a kormányzati intézkedések és gazdasági politika iránt.
Forrás: nepszava.hu/3300964_inflacio-2025-oktober-magyarorszag-gazdasag
