A valóság és a hazugság határvonalának eltűnése
Az utóbbi évek során egyre aggasztóbb jelenség kezdett teret nyerni, különösen a közösségi médiában. Olyan rendkívül megtévesztő hirdetések bukkantak fel, amelyek azt célozzák, hogy az embereket különféle, állítólagos gyógyhatású termékek vásárlására ösztönözzék. E hirdetések mögött gyakran közismert orvosok vagy más hírességek neve és arcképe áll, azonban ezek a felhasználások jogtalanok, és hitelüket bőven aláássák.
A mesterséges intelligencia (MI) fejlődésének köszönhetően ma már szó szerint hihetetlen szintre emelkedett a hamisítványok készítése. A technológia képes arra, hogy a célszemély nemcsak képmását, hanem hangját és mozgását is tökéletesen imitálja, ezzel életveszélyes információk terjesztésére is lehetőséget adva. Például megtévesztően hiteles lehet az a hirdetés, amely egy életmentő gyógyszert helyez el az újnak beállított, ám végső soron csaló „csodaszer” fölé.
A korábbi időkben, a hamisítványoknál, viszonylag könnyebb volt nyomozni az eredeti forrást, amelyre azokat alapozni próbálták. Most azonban az MI lehetővé teszi, hogy bármely személyről, akár Zacher doktoról, akár Magyar Péterről, valósággal megszólalásig hasonlító képmást generáljanak. Ily módon a valóság és a manipuláció közötti határvonal eltűnt, és a felhasználók szinte csak a saját kognitív képességeik segítségével tudnak különbséget tenni a megbízható és a hamis tartalmak között. A kevésbé tájékozott, illetve az alulképzett egyének sokkal gyakrabban hisznek a hamis híreknek, mint a magasabb intelligenciájú társaik.
Ez a folyamat nem csupán a közbeszéd rövid távú manipulálását célozza; a politikai élet is jelentős mértékben kihasználja. Orbán Balázs legutóbbi videóján például Magyar Péter nyilatkozik, azon kijelentéseket téve, amelyeket valójában soha nem mondott. Az efféle manipulációkkal különböző politikai érdekek és álláspontok kerülnek súlyosbításra, miközben az érintett szakértők nem adták ehhez a nevüket, így a Fidesz érdekérvényesítő kampányának eszközeivé váltak.
Példaértékű, amikor Barack Obama képét a Fehér Ház honlapján úgy ábrázolják, mint aki a Muzulmán Testvériség tagjait fogadja. Ez rámutat arra, hogy a manipulációs technológia fejlődése mellett mekkora az a visszaélés, ami már nem csupán a lélek mélységeit célozza, hanem magát a választási rendszert fenyegeti: a manipulátorok kíméletlen versenyében titkos támogatások révén egyre nagyobb és nagyobb hamis ígéretek születnek.
Magyarországon a közelgő választások során szintén elképzelhetők olyan helyzetek, ahol a választók hitelesnek tartanak teljes mértékben hamis információkat. A büntetőjog eszközei itt jelenthetnek némi reményt: a hatályos Büntető Törvénykönyv már most is bünteti a hamis tartalmú hang- vagy képfelvételek készítését és terjesztését, súlyosbító körülmény, ha az nagy nyilvánosság előtt történik. Kétségtelen, hogy a politikai diskurzusban használt, mesterségesen generált anyag hamisítvány, amely bármilyen formaja is, csorbítja az érintettek becsületét.
Kérdés, hogy a büntetőjog milyen mértékben képes érvényt szerezni a becsület védelmének. Ha egy pártelnök hamis kijelentésekkel kerül szembe, ami élesen ellentétes a valós nézeteivel; az nemcsak magánszemélyként, de politikai pozíciójában is súlyos csorbát szenved. Kérdéses, hogy a magyar bíróságok el is ismerik-e ezt a helyzetet, és megfelelő felelősségteljes döntéseket hoznak-e a jövőben. Mert a fogalmak közötti határok elmosódása veszélyezteti a demokráciát, és a választások értelmét alapjaiban kérdőjelezi meg.
A szerző mérnök, közgazdász.
Forrás: nepszava.hu/3300156_az-eltunt-hatar
