A magyar képregényfesztivál húszévnyi kreativitása
A Budapesti Nemzetközi Képregényfesztivál kétségtelenül a rajongók legfontosabb eseménye, amely idén a huszadik alkalommal került megrendezésre. A fesztivál nemcsak a műfaj sokszínűségét ünnepelte, hanem a legnagyobb hazai tehetségek elismerésének is teret adott. A Korcsmáros Pál- és Alfabéta-díjak átadása újfent rávilágított arra, hogy a magyar képregények különlegessége a kényszerek szülte kreativitásban rejlik.
A díjazottak és a magyar képregény esszenciája
Az idei Korcsmáros Pál-díjat Csordás Dániel kapta, aki a „Rögtön jövök” című gyűjteményes kötetével vívta ki a szakmai elismerést. Bayer Antal, a Magyar Képregény Szövetség alapítója méltatta az alkotót, aki olyan képregényeket hozott létre, amelyeket máshol egyszerűen lehetetlen lenne elképzelni. Bayer szerint a hazai művészek tehetsége még inkább szembetűnővé válna, ha csak néhány kilométerrel nyugatabbra születtek volna, hiszen akkor a magyar név már világhírű lehetne a képregények világában.
Az esemény színes programkínálata olyan alkotásokat vonultatott fel, mint Baranya Tamás „Egy férfi és a felesége története” című kötete, amely egyedülállóan ötvözi a japán manga és az alternatív képregények stílusát. Vass Róbert „nukleáris baromfijának”, Ágostonnak groteszk humora, vagy Az Ezerfejű történeteinek mitikus narratívái mind hozzájárultak a rendezvény felejthetetlen szelleméhez.
Alfabéta-díjas alkotások: a képregények sokoldalúsága
Az Alfabéta-díjak, melyek minden évben a legjobb új magyar képregényeket ismerik el, különleges figyelmet kaptak idén is. A „A természet hangja” című néma képregény Hudra Móni és Oravecz Gergő együttműködését dicséri, mivel a szavak nélküli mű mély érzések közvetítésére is képes. Az alkotásról Kleinheincz Csilla író úgy vélekedett, hogy ritka az ilyen emocionális hatás a szövegmentes médiumokban.
A hosszabb, minimum 20 oldalas képregények kategóriáját a „Magyar rocktörténet” második része nyerte, amely Kántor Mihály írásának és Haragos Péter, valamint Felvidéki Miklós rajzainak bravúros ötvözete. A mű a ’80-as és ’90-es évek magyar zenei életét dolgozza fel, megragadva a korszak rajongóinak figyelmét és nosztalgikus érzéseit.
A különlegesség díja: Alfabéta Extra
Az idei Alfabéta Extra díjat a „Megkerült cirkáló” című mű nyerte, amely Rejtő Jenő adaptációjaként egyszerre világszínvonalú és autentikusan magyar. Garisa h. Zsolt és Varga „Zerge” Zoltán munkája a pesti kávéházi humor és a nyelvi leleményesség különleges keveréke. Szabó Zoltán Ádám hangsúlyozta, hogy az alkotás a magyar képregények legmélyebb gyökereit idézi meg, ugyanakkor megfelel a modern képregényes elvárásoknak is.
A magyar képregényszíntér: helyi értékek és globális hatások
A jubileumi fesztivál mindenekelőtt megmutatta, hogy a magyar képregények sajátossága a határtalan kreativitásban és az egyediséget kereső szemléletmódban rejlik. Legyen szó akár a kultúrtörténet megörökítéséről, akár groteszk humor vagy mitikus elemek használatáról, a hazai alkotók mindig képesek meglepni közönségüket. A fesztivál megkerülhetetlen találkozási pontja az alkotóknak, rajongóknak és szakmabelieknek, akik évről évre bizonyítják, hogy a magyar képregényes szcéna büszkén állja meg a helyét bármely nemzetközi porondon.
Forrás: nepszava.hu/3279361_ezek-az-ev-legjobb-kepregenyei
