Orbán-kormány vétója: Ukrajna EU-csatlakozási törekvései zátonyra futnak?
A kijevi vezetés ismételten arra törekszik, hogy év végéig hat tárgyalási fejezetet is megnyisson az Európai Unióval. Mindeközben Magyarország – egészen pontosan az Orbán-kormány – megtorpedózta már az első lépéseket is. Ez az akadály kulcsfontosságú lehet a kontinens keleti részének geopolitikai jövőképében.
Május 12-ig, ismételten terítéken lesznek a magyar-ukrán kapcsolatok. Az Orbán-kormány szándékaival kapcsolatban kettős kérdőjelek lengenek a levegőben: valódi párbeszéd alakulhat ki Kijevvel, vagy csak a kompromisszumos színjáték eszközei kerülnek előtérbe? Olha Sztefanyisina, Ukrajna EU-integrációs és igazságügyi minisztere egyértelművé tette, hogy Ukrajna nem vár tovább. A miniszter pénteki sajtótájékoztatóján nyíltan utalt arra, hogy Kijev már dolgozik egy alternatív megoldáson arra az esetre, ha Magyarország tovább gördítette a maga útvesztőjét az EU integráció elé.
Budapesti tárgyalások: Ajánlatok és fenntartások ütközései
Sztefanyisina találkozott Magyar Leventével, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkárával Budapesten. Az ukrán miniszter szerint minden olyan vitatott kérdésben, amelyet a magyar fél problémásnak tartott, konkrét javaslatot nyújtottak be. Az Orbán-kormány korábban tizenegy pontban fogalmazta meg fenntartásait, amelyek között szerepelt az oktatás, a kisebbségi jogok kérdése és a szakképzési törvénytervezetek vitája. Az ukrán fél állítja, hogy mindezekre próbált megoldást mutatni, mégis úgy tűnik, Magyarország hajthatatlan maradt.
Hasonlóan érzékeny pont Kárpátalja ügye. Az Orbán-kormány követeléseinek középpontjában a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak helyreállítása áll, különös tekintettel a 2015 előtti állapotokra. Bár Kijev 2023 decemberében módosított a kisebbségi törvényen, az Orbán-rendszer szerint ez nem elégséges, és visszatérésre szólítja fel Ukrajnát egy korábbi rendszer szabályozásaihoz.
Politikai retorika vagy stratégiai akadályok?
Nem elhanyagolható, hogy a magyar-ukrán kapcsolatok sokkal túlfeszítettebbek annál, mint amit csupán az EU-csatlakozási tárgyalások blokkolása mutat. Orbán Viktor és kormánya nyíltan szembehelyezkedett Ukrajna céljaival, gazdasági fenntartásokat hangoztatva, mintha ezzel igazolni lehetne minden politikai huzavonát. Komoly ellenszenvet váltott ki például a magyar nyugdíjasokat célzó „riogatás”, miszerint Ukrajna csatlakozása veszélyeztethetné a magyar nyugdíjrendszer stabilitását, illetve rombolná mezőgazdasági versenyképességünket. Az ukrán miniszterelnök-helyettes egyértelműen nevetségesnek tartotta és megtévesztésnek nevezte ezeket a plakátkampányokat.
Még kényesebb kérdés azonban az Orbán-kormány Moszkvával ápolt kapcsolata. Orbán Viktor évek óta nem rejti véka alá szimpátiáját Vlagyimir Putyin Oroszországa iránt. Többször kijelentette, hogy véleménye szerint Ukrajna nem képes győzelmet aratni Oroszország ellen – ez a retorika az ukrán kormány szemében egyértelműen csak bonyolítja az együttműködés lehetőségét. A magyar kormányfő kijelentéseit az agresszív narratíva jellemzi, melyben Ukrajnát „senkiföldjeként” és „nem létező országként” aposztrofálta.
Ungvár: Az utolsó esély a valódi párbeszédre?
Május 12-én Ungvár ad otthont a következő magyar-ukrán megbeszéléseknek, amelyek ötödik alkalommal próbálnak pontot tenni az elhúzódó politikai huzavona végére. A kérdés azonban az: milyen esélye van annak, hogy Magyarország valódi kompromisszumot ajánljon fel? Olha Sztefanyisina egyértelművé tette, hogy Ukrajna több alternatív forgatókönyvet is kidolgozott, és ezek bármelyike megoldást nyújthat az EU-csatlakozás előre lendítésére a magyar vétó nélkül is. Az idő azonban szorít, és a politikai érdekek átláthatósága mindkét oldalon kérdéses marad.
Mi lesz a végkifejlet?
Az Európai Bizottság bővítési biztosa, Marta Kos szerint reális forgatókönyv, hogy Ukrajna számára akár már idén megnyílhatnak az első tárgyalási fejezetek. Ez azonban kizárólag akkor válhat valóra, ha Magyarország hajlandó lesz leveszít a vétó pozíciójáról. Orbán Viktor és kormánya viszont továbbra is szigorú feltételekhez köti a párbeszédet – mintha saját politikai érdekeit rávetítené Ukrajna Európába tartó útjára.
Forrás: nepszava.hu/3278263_ukrajna-magyarorszag-veto-eu-csatlakozas-olha-sztefanyisina-b-terv
