A csendestárs és annak rideg világa
A Thália Színház Télikertjében Szikszai Rémusz rendezésében kerül színre Friedrich Dürrenmatt ritkán játszott drámája, *A csendestárs*. Ez a hetvenes évek elején született darab egyszerre embertelenül nyers társadalomkritika, tragikus sorsok könyörtelen metszete és meglepő fordulatokkal teli krimi. A színpadon a főszerepeket Görög László, Tamási Zoltán és Bede-Fazekas Szabolcs formálják meg, miközben a darab igen aktuális szálakat hoz a felszínre.
Görög László alakítása, mint a föld alatti bunkerek kínjai között vergődő vegyész, tökéletes érzékenységgel tárja elénk egy tehetséges, de erkölcsi roncsba fulladt ember tragédiáját. Mindezt az öt emelet mély titokzatos tér, Zöldy Z. Gergely hideg, nyomasztó díszletei még tovább fokozzák. A bűn és a végzet örök körforgását a narráció és az időugrások sokkoló dramaturgiája hangsúlyozza, egy igazán kilátástalan útvesztőt festve meg.
Bűn és hatalom örök játszmája
Dürrenmatt művében visszaköszön Goethe *Faustja* és Brecht *Koldusoperája*, miközben az ábrázolt maffiafőnök és korrupt rendőrfőnök közötti szövetkezés cinikusan ismerős képet fest a hatalom és bűn összefonódásáról. Görög vegyésze olyan döntést hoz, amelyben a tudomány és a tehetség elárulását látjuk a sátáni hatalomért cserébe. Tamási Zoltán jéghideg főgonosza, Boss, egy elkényelmesedett, de vérprofin kalkuláló figurát kelt életre, aki pontosan érti a hatalom logikáját. Bede-Fazekas Szabolcs dramatikus ereje pedig új dimenziókat ad a korrupt rendőrfőnök, Cop alakításához, aki egyszerre ellenfél, cinkostárs és a hatalom abszurditásának megtestesítője.
Czakó Julianna alakítása egy modern tragédia hősnője, aki szembeszállna a bűnnel, de nem tud szabadulni annak sáros karmaiból. Bill, Jaskó Bálint megformálásában, a hatalom és luxus bábjává válik, míg szerepe a csúfos, megsemmisítő végzet szimbólumává nő. A mellékszereplők, mint Sipőcz András vagy Kálmán János, komplementerek ebben a posztapokaliptikus hatalomkritikai freskóban.
Társadalomkritikai éleslátás
A darab logikailag felépített korrupciós tematikája azt az elképzelést közvetíti, hogy bűnnel terhes világunk szinte menthetetlen. Az alkotás nemcsak zenei rap-betétekkel apelláll Bede-Fazekas tolmácsolásában, hanem egy elhanyagolt és alábecsült műfaj gazdag társadalmi reflexiójának ad platformot, Pergcel Enikő friss fordításában. A bűn logikája, az életben maradás ösztöne és az erkölcsi talapzat abrakos széthullása olyan narratív struktúrával kerül bemutatásra, amely kilép a kronológia határaiból, tovább növelve a kaotikus csapda érzetét.
Egy rejtélyes évad ígérete
A Thália Színház következő szezonját Rejtélyek évadaként hirdeti meg, izgalmas bemutatókat ígérve mind a nagyszínpadon, mind a Télikertben. Az évad ősbemutatója Dan Rosen *Az utolsó vacsora* című műve lesz Horváth Illés rendezésében, olyan szereplőkkel, mint Szabó Győző és Banovits Vivianne. Göttinger Pál Sherlock Holmes-ról szóló krimivígjátéka, illetve Peter Shaffer *Black Comedy* című darabja tovább színesítik a kínálatot.
A Télikertben olyan presztízsprodukciók várhatók, mint David Hare *Fénytörés* című drámája Valló Péter rendezésében, vagy Molnár Ferenc *Olympiája*, amelyet Paczolay Béla állít színpadra. Ezen kívül Conor McPherson *Tengeren* című munkája zárja majd a bemutatók sorát. Ezek az előadások új színnel és perspektívával gazdagítják a Thália már eddig is markáns művészi profilját.
Forrás: nepszava.hu/3278093_a-bun-lavinaja
