Az Európai Unió Bírósága: Tilos a hazát árusítani
Az Európai Unió Bírósága végső ítéletet hirdetett a máltai „aranyvízum” program ügyében, amely lehetőséget biztosított külföldi befektetőknek, hogy állampolgárságot vásároljanak egy relatíve jókora befektetésért cserébe. Az ítélet szerint az ilyen gyakorlatok tisztán kereskedelmi dimenzióba helyezik az állampolgárság megszerzését, amely sérti az uniós jog alapelveit.
Máltán 690 ezer eurós (kb. 280 millió forintos) befektetés keretében kínáltak EU-s állampolgárságot, amely a befektetők és családtagjaik számára szabad mozgást, ingatlanszerzést és vállalkozásindítást biztosított a 27 tagállam bármelyikében. A program leginkább ingatlanberuházásokra és pénzügyi hozzájárulásokra épült. Bár látszólag vonzó lehetőségnek tűnt, a gyakorlat súlyos aggályokat vetett fel a tagállamok bizalmának aláásása és az átláthatóság hiánya miatt.
A korrupció és a szabálytalanságok árnyéka
A rendszert a Transparency International és más szervezetek is élesen bírálták, mivel a program gyakran nem teljesítette az átvilágítási követelményeket. Ennek következményeként nemzetközi bűnözők és korrupt vezetők is hozzájutottak a máltai állampolgársághoz. Ez nemcsak Máltára, hanem az egész európai közösségre fenyegetést jelentett, hiszen sokan ezen státuszuk révén kerültek az EU intézményrendszerébe.
A Financial Times arról számolt be, hogy legalább hét orosz állampolgár, akik máltai útlevélhez jutottak, később az EU, az Egyesült Államok vagy Ukrajna szankcióinak célkeresztjébe kerültek. Ezek a személyek állítólag közvetetten hozzájárultak az orosz-ukrán háború finanszírozásához.
Az „aranyútlevelek” globális színtere
A máltai ügy nem egyedi eset: több uniós tagállamban hasonló programok működtek, így Magyarországon is. A magyar „letelepedési kötvények” rendszere, amely 2013 és 2018 között működött, szintén jelentős botrányokkal volt terhelt. A program révén húszezren kaptak letelepedési jogot anélkül, hogy komoly háttérellenőrzésen estek volna át. A befektetői pénzek nagy része gyanús cégekhez vándorolt, amely tovább erősítette az átláthatóság hiányával és korrupcióval kapcsolatos kritikákat.
A máltai ügy azonban más vonatkozásban is kirívó. Daphne Caruana Galizia máltai oknyomozó újságíró munkája során is feltárta a program és a politikai elit, valamint a szervezett bűnözés közötti kapcsolódásokat. Munkássága végül az életébe került: őt 2017-ben egy merénylet során autójába rejtett bomba ölte meg. A gyilkosság hátterében álló erők kiléte a mai napig tisztázatlan, és tovább mélyíti a rendszer körüli botrányt.
Málta kényszerítve: vége az állampolgársági kereskedelemnek
Az Európai Bizottság perbe fogta Máltát, amiért az országnak nem sikerült biztosítania az uniós normáknak megfelelő szabályozást. Az Európai Bíróság ítélete most hivatalosan is betiltotta az ilyen típusú programokat, kötelezve Máltát, hogy szüntesse meg az állampolgárság árusítását. Bár néhány útlevelet visszavontak szabálytalanságokra hivatkozva, a legtöbb érintett megőrizte uniós állampolgárságát.
A kérdés azonban globális jelentőségű: az EU-n kívül is több országban működnek még hasonló programok, amelyek kevésbé szigorú ellenőrzési rendszereik miatt továbbra is vonzzák a befektetőket – köztük olyanokat is, akik gyanús vagy illegális háttérrel rendelkeznek. Az Európai Bíróság döntése világos üzenet mindazok számára, akik a nemzeti identitást anyagi érdekek mentén próbálják értékesíteni: az állampolgárság nem eladó.
Forrás: nepszava.hu/3277891_tilos-az-allampolgarsag-arusitasa
