Orosz gáz vagy alternatívák? A nagy kérdés
Magyarország februári földgázbeszerzései ismét reflektorfénybe kerültek. Az Eurostat frissített adatai szerint az ország körülbelül 174 forintos köbméterenkénti áron vásárolhatta az orosz gázt. Más országokból ennél drágábban érkezett a fűtőanyag, például Szerbiából 196, Ausztriából 198, Horvátországból pedig 206 forintért. Azonban eközben a horvátok például amerikai LNG-t szerezhettek be 156 forintos áron, ami jelentősen alacsonyabb az orosz díjnál.
Az EU gázpiaca: Össztánc a globális színpadon
Februárban az uniós tagállamok körülbelül 9 milliárd köbméter vezetéken érkezett földgázt vásároltak, míg LNG-ből tetemesebb, 11 milliárd köbmétert hívtak le a tengeri szállítások révén. Az amerikai szállítók vitték a prímet, összesen 5,5 milliárd köbmétert küldtek Európába, amiért az EU-tagországok jelentős része, így a franciák, hollandok, spanyolok és mások versengtek. Eközben az orosz LNG-import is feljebb kúszott, bizonyítva, hogy a Kreml szállítói továbbra is meghatározó szereplők maradnak a piacon.
Miért választják az oroszokat?
Bármennyire is olcsónak tűnik papíron az orosz vezetékes gáz, Magyarország stratégiai beszerzési döntései sokszor inkább politikai, mint gazdasági szempontok mentén kerülnek megfogalmazásra. Az EU-ban azonban akadnak országok, akik ügyesebben válogatnak az elérhető alternatívák között, szembefordulva az orosz függőséggel. Például Litvánia mindössze 71 forintért jutott gázhoz februárban, ami az orosz export egyedi kedvezményeinek is köszönhető, de a horvát LNG-kapacitások is gyakran említhetők példaként a függetlenedési törekvésekre.
Geopolitika és gazdasági érdekek
Vásárolhatna Magyarország olcsóbb gázt? Az elméleti válasz egyértelműen: igen. A gyakorlat azonban bonyolultabb. Az ország gázellátását biztosító nagy volumenű orosz szerződéseket 2021-ben újították meg, láthatóan jelentős árbeli kötöttségekkel. Ráadásul a szomszédos LNG-terminálok, mint a horvát Krk vagy a lengyel kikötők, kiaknázatlanul porosodnak, miközben a tengerparti terminálok és a nemzetközi energiahálózatok is kínálnak bőséges alternatívákat.
Európa: Távolodás az orosz befolyástól
A legfrissebb uniós jelentések szerint az EU orosz gáztól való függősége számottevően csökkent. Az LNG-import terén különösen az Egyesült Államok dominál, amely 45 százalékos részesedéssel az Unió legmeghatározóbb beszállítójává vált. További, feltörekvő versenyzők, mint Katar, Norvégia vagy Azerbajdzsán, fokozatosan szorítják vissza a Kreml energetikai befolyását.
A magyar alternatívák kihasználatlansága
A szakértők szerint a magyar kormány valójában kedvezőbb feltételeket is elérhetne, ha a beszerzések irányítását inkább szakmai, semmint politikai kézben hagyná. Egyesek felróják Szijjártó Péter szerepét, aki személyesen tárgyalta le azokat a megállapodásokat, amelyek gazdasági értelemben nem feltétlenül előnyösek az országnak. Mindez abban a környezetben történik, ahol a brüsszeli gáztárolási szabályok és a globális energiapiaci változások egyre inkább nyitva hagyják az alternatív beszerzések lehetőségét.
A gázpolitika jövője
A jelenlegi orosz-magyar gázszerződések hosszútávú elköteleződést jelentenek, de vajon valóban szükség van ezekre? Az EU-ban már most érezhető az orosz befolyás csökkenése, és a szakértők szerint 2027-re drámaian megváltozhat az energiamix. Akkorra az új LNG-termelők és a nemzetközi piaci szabályozások újraformálhatják az európai beszerzési stratégiákat.
A költségek makacs tükörképe
Az Orbán-kormány rezsivédelmi programja a dokumentumok szerint ötezer milliárd forinthoz közelít, azonban ennek jelentős része végül az orosz energiaszolgáltatók zsebébe vándorol. Ez komoly kérdéseket vet fel a gazdasági fenntarthatóságról és a politikai döntéshozatal valódi mozgatórugóiról. Vajon hajlandó lesz a vezetés a jövőben szakítani ezekkel az egyoldalú megállapodásokkal, vagy továbbra is az orosz import dominanciája fogja irányítani a magyar energiapolitikát?
Forrás: nepszava.hu/3277421_orosz-foldgaz-magyarorszag-hotvatorszag-amerikai-foldgaz-korkep
