Az újdörögdi baleset árnyai: súlyos kérdések és következmények
Március 21-én az Adaptív Védelem nevű kiképzési program során történt tragikus baleset tartja lázban a közvéleményt, amikor egy 29 éves kormánytisztviselő kezében éles gránát robbant. A nő mindkét kezét elveszítette, az arcán súlyos sérüléseket szenvedett, és a kiképzője sem úszta meg sértetlenül az esetet. A program, amely a közigazgatás és a honvédelem közötti szorosabb együttműködést célozta, rögtön felfüggesztés alá került. A kérdés azonban az, mi és ki felelős ezért a megdöbbentő eseményért?
Kiképzés vagy veszélyes kísérlet?
Az emberek többsége, pontosabban 76 százaléka szerint egyszerűen nincs helye olyan katonai kiképzésnek, ahol kormánytisztviselők éles gránátot használnak. Mindössze 13 százalék vélekedik úgy, hogy az efféle programok szükségesek, míg a maradék 11 százalék nem tudott állást foglalni. Az ügy mélyebbre vezet: vajon önkéntességről beszélhetünk, vagy a részvételt valójában félelem, esetleg közvetett nyomás hajtotta?
Nyomás vagy szabad akarat?
A Publicus Intézet friss kutatása kimutatta, hogy a válaszadók 57 százaléka szerint nyomás nehezedett a jelentkezőkre. Nehezen hihető, hogy a részvétel teljes mértékben önkéntes alapon történt, sőt egyes állítások szerint „nagyon melegen ajánlották” a jelentkezést. Míg a kormánypárti szavazók többsége hisz a program önkéntes jellegében, az ellenzékiek és bizonytalanok jóval szkeptikusabbak.
Felelősségre vonás árnyékában
A baleset komoly vitákat generált a felelősség kérdése körül. Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza Párt politikusa szerint nem csupán az éles gránátot használó kiképzés közvetlen végrehajtói, hanem a honvédelmi vezetés is kritikát érdemel, amely a balesethez vezető körülményeket megteremtette. A megkérdezettek körében 49 százalék véli úgy, hogy Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszternek vállalnia kellene a felelősséget és le kellene mondania. Az ellenzéki szavazók 78 százaléka támogatja ezt, míg a Fidesz hívei közül csupán minden tizedik gondolja így.
A honvédelmi program szükségessége: megosztó kérdés
A kiképzési programot egy évvel ezelőtt a kormány azzal indokolta, hogy az elmúlt évek kihívásai – például a koronavírus-járvány és az ukrán-orosz háború – indokolttá tették a közigazgatás és a honvédelem szorosabb együttműködését. Ennek ellenére a magyarok túlnyomó része, 76 százalék, nem látja létjogosultságát egy ilyen jellegű képzésnek. Az ellenzők szerint a program nemcsak magát a közigazgatási rendszert veszélyezteti, hanem az ott dolgozókat is kiszolgáltatott helyzetbe sodorja.
Politikai felelősség és a közvélemény ítélete
Az eset politikai dimenziójában a miniszteri felelősségvállalás kérdése heves vitákat váltott ki. A kutatás szerint az ellenzéki szavazók és a bizonytalanok nagy részét felháborítja, hogy a tragikus baleset ellenére sem történtek érdemi lépések a felelősség megállapítására. Az is kérdéses, hogy az önkéntesség hangsúlyozása valóban elfedi-e a kiképzés során alkalmazott gyakorlatok veszélyeit és a résztvevők esetleges kényszerítéseit.
A tragédia üzenete
Az újdörögdi baleset nemcsak egyéni sorsok tragédiája, hanem komoly rendszerkritikát is megfogalmaz, amely a honvédelmi vezetés, a kormányzati döntéshozatal és a közigazgatási rendszerek belső működésével szemben fogalmazódott meg. A közvélemény egyértelmű üzenetet küldött: a politikai felelősség nem kerülhető meg, és a veszélyes gyakorlatokkal járó programok létjogosultságát újra kell gondolni.
Forrás: nepszava.hu/3276850_szalay-bobrovniczky-kristof-lemondas-ujdorogdi-baleset-felmeres-publicus-intezet
