A luxus kirakatai: mit takar a pompa?
Amióta Lázár János kifakadt a NER luxizásának jelensége ellen, valósággal záporoznak azok a „tényfeltáró” cikkek, amelyek betekintést engednek a hatalom színfalai mögé. A luxusszimbólumok egyre inkább a figyelem középpontjába kerültek: Várkonyi Andrea négymillió forintot érő összeállításán keresztül Tiborcz István Ferrarijáig. Nem is beszélve Hadházy Ákos éles kritikáiról, amelyeket rendre a nyilvánosság elé tár.
Lázár kijelentéseit persze a Fidesz kommunikációs gépezete gyorsan próbálta más megvilágításba helyezni, mentegetve a minisztert, és új jelentéseket adva annak, amit mondott. Ez nem szokatlan taktika: egy-egy kellemetlen elszólást mindig túlméretezett PR-energia követ, amely igyekszik az eredeti kijelentést átfazonírozni, vagy egyszerűen elterelni róla a figyelmet. Legyen szó akár Magyar Péterről, akár másokról, a mechanizmus mindig ugyanaz marad.
Kifogástalan külső, rejtélyes belső
Mégis, mi az, amit mindezeken túl látunk? Valójában a hatalmi elit tagjai sosem szégyellték, hogy vagyonosak. Azt viszont, hogy honnan származik ez a vagyon, csupán találgatásaink táplálják. A luxus megmutatása csak a jéghegy csúcsa: míg Várkonyi Andrea elegáns öltözékei és autói látványosan hirdetik a jólétet, a valódi kérdés az, milyen forrásokból és milyen mértékben gyarapodott a hatalom gazdasági hátországa.
Százmilliárdok stadionokra, autópályákra, állami nagyberuházásokra. Mennyi ebből a közjó érdekét szolgálja, és mennyi landol ismeretlen számlákon, villákban, kastélyokban? Az ilyen kérdéseket nem szívesen feszegeti senki a hatalom köreiben. A nagyberuházásokról szóló hírek mögül ritkán látszik ki a valódi költségvetési struktúra – csak sejtjük, mi történhet a számadatok díszes fátyla mögött.
A gyanú árnyéka
A fényűzés nem önmagában váltja ki a feszültséget, hanem az a háttér, amely észrevétlen maradt az évek során, mégis mindent meghatároz. Mészáros Lőrinc mesés jövedelméről sokat tudunk, de mi a helyzet a többi névvel? A hatalom kiszolgálójából gazdaggá vált szereplők, akiknek vagyonosodása alig követhető nyomon – közöttük ott vannak a politikai apparátus rejtett alakjai, és persze azok is, akik elegánsan lavíroznak a nyilvánosság és a rejtettség határán.
Az ügyek következményei? Néhányan viszik a keresztet, másokat elkerül minden retorzió. Az Óbudán bilincsbe vert és fogvatartott Kiss László esete éles kontrasztot mutat a Magyar Nemzeti Bank megdöbbentő 500 milliárdos „tranzakciójával.” Míg az előbbi körül minden részlet túlzott figyelmet kap, addig az utóbbi eset elhalványodik a feledés homályában – mintha soha nem is történt volna.
Seprűk és választások
Az ünnepélyes húsvéti nagytakarítás emlékezteti a publikumot a tisztaság illúziójára, de a valóság egyáltalán nem ilyen tiszta. A hatalmi luxus, amely selyemként simul bele a nyilvánosság mindennapos esztétikájába, nem a végeredmény, hanem csak a kirakat. Ami a seprű alá kerülhetne, az éppoly rejtett marad, mint eddig – a valódi kérdések válasz nélkül állnak, az igazság érintetlen a csillogó pompák függönyének túloldalán.
Forrás: nepszava.hu/3276620_luxi
