Bújj a bőrömbe: Az érzékenyítés új dimenziója
Egy dolog hallani, olvasni arról, hogy milyen lehet az élet egy autizmussal élő gyerek szemszögéből, és egészen más ugyanezt első kézből megtapasztalni. A szentesi pedagógiai szakszolgálat érzékenyítő programja pontosan ezt kívánja megmutatni: hogyan látják és élik meg a gyermekek azokat a hétköznapi nehézségeket, amelyekkel tanulási, szociális vagy kommunikációs zavarok miatt küzdenek. A program célja nem más, mint hogy érzékeljük, mennyire terjednek és mélyülnek ezek a problémák, és hogy milyen hatásokkal járnak az érintettek mindennapjaiban.
Egy szokatlan nézőpont
A szentesi program keretében a résztvevők „gyakorlati leckét” kaptak. Kertészkesztyűbe bújtatva próbálták meg leírni a nevüket, miközben a „tanítónéni” szüntelen sürgette őket a vonalak közötti írásra. Később vastagabb kesztyűvel és hajszálvékony tollal folytatódott a gyakorlat – szinte lehetetlen feladatként. A koncentráció és a fizikai akadályok gyorsan kikészítették őket. Ezzel párhuzamosan zajok, félhomály, összezavart érzékszervi ingerek emlékeztették a résztvevőket arra, hogy milyen lehet autizmussal küzdő gyermeknek lenni egy hétköznapi szituációban.
A valóság rideg tükrében
A tréning célja az volt, hogy mindenki első kézből tapasztalja meg, milyen frusztráló és kimerítő érzés ezekkel a nehézségekkel küszködni. „Bújj bele a bőrömbe!” – szólt a felhívás, és a vállalkozó szellemű szülők, pedagógusok és érdeklődők valós megpróbáltatásokon mentek keresztül, amelyek egy gyermek mindennapjainak leképezései voltak. Csak egy egyszerű példa: egy alma megvásárlása játékpénzzel, zűrzavaros környezetben – villogó fények, zajok és szinte embertelen közöny közepette – szinte lehetetlen kihívássá vált.
Felhívás egy közös megértésre
Gurdon Helga, a szentesi intézmény vezetője szerint az érzékenyítés alapvetően fontos a társadalom hosszú távú szemléletváltása érdekében. A szentesiek által kifejlesztett tréning az első olyan programok egyike, amely a tanulási zavarokra és pszichomotoros eltérésekre fókuszál. A gyakorlatok és szituációk kifejezetten a gyermekek speciális nehézségeinek leképezésére készültek, a cél pedig mindig az, hogy a helyzetek életszerűségükben tükrözzék a valóságot.
Növekvő gondok, lesújtó statisztikák
A szentesi szakszolgálat tapasztalatai szerint nemcsak a nehézségekkel küzdő gyerekek száma nő, hanem a problémák súlyossága és összetettsége is. A KSH adatai alátámasztják ezt a tendenciát: a beszédfejlődési gondokkal küzdő gyerekek száma például az elmúlt évtizedben jelentősen megnövekedett, csakúgy, mint a tanulási zavarokkal és autizmust érintő kihívásokkal élők száma. Az okokat sokszor a korai felismerés hiányában és a modern életmódból fakadó hátrányokban kereshetjük.
Mélyebb problémák a családokban
Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy egyre több gyerek érkezik komoly pszichológiai problémákkal az intézményekbe. Elkeserítő a kamaszok körében terjedő önsértő magatartás, az erről való fantáziálás, vagy akár az öngyilkossági kísérletek számának drámai emelkedése. Az UNICEF Magyarország friss kutatásai is hasonló képet mutatnak. Európában az öngyilkosság a 15-19 évesek körében a második leggyakoribb halálozási ok. A mögöttes okok között gyakran az elmagányosodás, a szociális kapcsolatok gyengesége említhető.
Családokat a középpontba!
A szentesi szakszolgálat felismerte, hogy a hatékony segítségnyújtás nem történhet meg a családok aktív bevonása nélkül. Egy gyermek elmaradásainak sikeres kezelése érdekében nem elegendő kizárólag az ő fejlesztésére koncentrálni – a családi környezet támogatása és változása kulcskérdés. Habár bizonyos szempontból nem egyedülálló a módszertanuk, az országban kevesen alkalmaznak hasonló, átfogó és integrált megközelítést.
Forrás: nepszava.hu/3275935_bujj-a-borombe-ha-meg-akarsz-erteni
