Bizonytalan alapokon a 2025-ös költségvetés
Az Orbán-kormány újra a villámgyors költségvetés-tervezés ösvényére lép. Április végére már kész a 2026-os költségvetési tervezet, amelyet a nyár elején vitatna meg a parlament. Bár a kormányzati tájékoztatás optimista, valójában az elmúlt évek tapasztalatai alapján ezek a sietős tervek több sebből véreznek. Az idei év gazdasági válságáról és az államháztartás közel kétbillió forintos hiányáról ugyanis messze nem közöltek megnyugtató megoldásokat.
Osztogatások és adókedvezmények árnyékában
A kormány költekező ígéretei már most 900 milliárd forintot tesznek ki, ami a GDP 1%-ával egyenlő. Az adókönnyítések és kedvezmények sora, mint például a háromgyermekes nők teljes szja-mentessége, csak tovább növeli ezt az összeget. Eközben a választások előtti fegyverpénz kiosztása több százmilliárd forintnyi plusz terhet jelent az államháztartás számára. Mindezek fényében meglehetősen kérdéses, hogy miként tudják egyidejűleg fenntartani a költségvetési hiány csökkentésének ígéretét, amelyet az Európai Bizottság felé is vállaltak.
A 2026-os választások és a gazdasági dilemmák
Az Orbán-kormány egyértelmű célja, hogy a választásokat megnyerje, még ha ehhez a költségvetési egyensúlyt fel is kell borítania. A jelenlegi deficit-finanszírozások, valamint a gazdasági növekedés bizonytalansága azonban már most komoly válságjelekre hívja fel a figyelmet. Az ING Bank elemzői szerint a várható kiigazítások akár a GDP 2%-át, azaz több mint 1800 milliárd forintot érhetnek el. Ebből adódóan a gazdaságpolitika struktúrájának radikális újragondolása nélkülözhetetlennek tűnik a választásokat követően.
Infláció, növekedési jóslatok és a költségvetési bizonytalanság
A kormánynak az inflációval és gazdasági növekedéssel kapcsolatos előrejelzései sem állják meg a helyüket. A 4,5%-os inflációs becslés és a 3,4%-os növekedési célkitűzés túlságosan optimista. A jegybank mindössze 1,9-2,9% közötti gazdasági növekedést vár, ami teljesen új helyzetet teremt a költségvetési tervezés során.
Új arcok a tervezés élén
A költségvetési tervezésért immár nem Varga Mihály felel, hanem Nagy Márton, aki a miniszterelnöki akaratot szolgálja ki prioritásként. A Pénzügyminisztérium megszűnésével a szakmai kontroll lehetősége csökkent, míg az államháztartási tervezés súlyos politikai nyomás alá került. Banai Péter Benő távozása után az államtitkári szerepet Kisgergely Kornél vette át, de ez a váltás, a tapasztalatok alapján, nem ígér nagy változásokat a fiskális politika irányában.
Makropályák a ködben
A 2025-ös költségvetést már tavaly év végén elfogadták, ám a hiányzó makrogazdasági körvonalaik miatt a valós helyzet továbbra is homályos. A kormány optimista becslései ellenére a gazdasági és fiskális paraméterek nem nyújtanak stabil alapot a hosszú távú tervezéshez. A 2026-os előrejelzések sem állnak rendelkezésre, és az elmúlt években látott költségvetési káosz alapján nem várható az sem, hogy a jelenlegi folyamatok stabilabb irányba tartanának.
Forrás: nepszava.hu/3274216_koltsegvetes-2025-orban-kormany-osztogatas-2026-kiigazitas
