Újabb törvényi szigorítás: a Pride-felvonulás célkeresztben
Elérkezett az a pont, ahol a gyülekezési szabadság újabb darabkáját koptatta el a kormányzat. Sulyok Tamás, a köztársasági elnök aláírta az Alaptörvény 15. módosításának végrehajtására vonatkozó törvényt, amely április 15-től lép hatályba. Ez a jogszabály lehetőséget ad a Pride-felvonulások teljes betiltására, és már most kihirdették a Magyar Közlönyben.
Az Országgyűlés működésének sebessége: a kivételes eljárás határai
A törvény parlamenti elfogadása szokatlan sürgősséggel zajlott: kivételes eljárásban, mindössze néhány óra alatt, 136 igen és 27 nem szavazattal társult tartózkodásmentesen. Ez a tempó kétségtelenül nem ismer más célt, mint a gyors eredményekkel való hatalompolitika demonstrálását.
A tüntetések és reakciók Budapest utcáin
A Momentum Mozgalom rögtön reflektált a döntésre, tüntetést szervezve a Kossuth térre. A megmozdulás azonnali nyomásgyakorlásra indult, több részvevő részéről a Margit híd blokádjával zárulva. A demonstráció során összetűzésbe keveredtek a rendvédelmi erőkkel, ami három férfi előállításához vezetett.
A technológiai megfigyelés árnyékában
Az új gyülekezési törvény tovább szigorítja a szabályokat. Szabálysértésnek minősül majd a tilosnak nyilvánított gyűlések szervezése és részvétele, miközben az arcfelismerő szoftverek alkalmazása a résztvevők azonosításához a szabadságjogok újabb nehezen védhető határát súrolja. A pénzbírság akár 200 ezer forintig terjedhet, amelyet gyermekvédelmi célokra fordítanának – vagy inkább ideológiai pánikra alapozott politikai retorika eszközeként tálalva.
A gyermekek védelmének zavaros hivatkozása
A törvény indoklása szerint a gyülekezési szabadság korlátozása a gyermekek védelmére irányul. Kérdés persze, hogy milyen mértékben áll fenn ilyen komoly veszély, és honnan érkező fenyegetés indokolná a már eddig is szűkített jogok további megszorítását.
Belföldi és nemzetközi kritikák össztüze alatt
Nagy port kavart Sulyok Tamás döntése nemcsak itthon, hanem külföldön is. Michael O’Flaherty, az Európa Tanács emberi jogi biztosa komoly aggodalmának adott hangot, kifogásolva, hogy az elfogadott törvény – szerinte – súlyosan sérti a gyülekezési és kifejezés szabadságát. Az ilyen jellegű nemzetközi bírálatok szinte minden hasonló törvénymódosítást kísérnek, ám hatásuk egyre inkább kérdéses.
A technofasizmus vádja és a tiltakozás artikulációi
A magyar ellenzék és civil aktivisták hangos véleménynyilvánításban törtek ki az események kapcsán. Hadházy Ákos szerint a hatalom technofasiszta rendszert épít ki, fokozatosan ellehetetlenítve minden olyan megmozdulást, amely a politikai dominancia elleni tiltakozásként értelmezhető.
Újabb szakaszba lépett a társadalmi feszültségek polarizációja és a jogérvényesítési keretek szűkítése Magyarországon. Miközben a gyermekvédelem zászlaját lengetve deklarációkat fogalmaznak, a valóságban egyre több területet sodornak ki a szabad társadalmi diskurzus lehetőségének köréből.
Forrás: nepszava.hu/3272763_pride-betiltas-magyar-kozlony-sulyok-tamas-alairas-gyulekezesi-jog
