Svájci népszavazás: a választók 71 százaléka elutasította a semlegesség alkotmányba foglalását
A vasárnapi népszavazáson a svájci választók becslések szerint 71 százaléka nemmel szavazott arra a népi kezdeményezésre, amely alkotmányba foglalta volna az ország semlegességét. A javaslatot a Pro Schweiz és a jobboldali populista Svájci Néppárt (SVP) indította, egyik legismertebb támogatója Christoph Blocher, a párt korábbi meghatározó politikusa és egykori igazságügyi minisztere volt.
A kezdeményezés értelmében Svájc örökös, fegyver nélküli semlegességi politikát folytatott volna, nem csatlakozhatott volna katonai vagy védelmi szövetséghez, és az ilyen szervezetekkel csak közvetlen fenyegetettség esetén működhetett volna együtt. A gazdasági szankciók átvételét is szűkítette volna: Bern főszabály szerint csak az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elfogadott korlátozó intézkedéseket alkalmazhatta volna.
A népszavazás előzménye az orosz-ukrán háború: Vlagyimir Putyin elnök parancsára 2022. február 24-én az orosz hadsereg lerohanta Ukrajnát. A berni kormány ezt követően – néhány napos belpolitikai vita után – átvette az Európai Unió Oroszország elleni szankcióinak jelentős részét. A kezdeményezők ezt a hagyományos semlegességi politika feladásaként értelmezték, és azzal érveltek, hogy Svájc hiteles közvetítői szerepét csak akkor őrizheti meg, ha politikailag és gazdaságilag is nagyobb távolságot tart a háborús konfliktusoktól.
A berni kormány és a parlament ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy a jelenlegi rendszer azért működőképes, mert elválasztja a katonai semlegességet a külpolitikai cselekvőképességtől. Svájc ma sem tagja katonai szövetségnek, fegyveres konfliktusban nem vesz részt, ugyanakkor együttműködhet más államokkal kiképzésben, légvédelemben vagy biztonságpolitikai kérdésekben. A kabinet szerint egy merev alkotmányos szabály megnehezítette volna az alkalmazkodást a gyorsan változó európai biztonsági helyzethez.
A szavazás egyik legfontosabb kérdése a szankciók ügye volt. A kezdeményezés értelmében Svájc önállóan vagy az Európai Unió intézkedéseit követve nem vezethetett volna be gazdasági korlátozásokat hadviselő államokkal szemben, kivéve az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait. Mivel Oroszország és Kína vétójoggal rendelkezik a testületben, ez a gyakorlatban jelentősen leszűkítette volna Bern lehetőségeit. A kormány azzal érvelt, hogy a nemzetközi jog megsértésére adott gazdasági válasz nem azonos a katonai részvétellel.
A kampány során a támogatók elsősorban azt hangsúlyozták, hogy a semlegesség Svájc biztonságának és diplomáciai hitelességének egyik alapja. A referendumon a szövetségi kormány mellett a legtöbb nagy párt is a nem mellett érvelt, a parlament mindkét kamarája elutasította a javaslatot, és a kampány végére a közvélemény-kutatásokban is egyre nagyobb lett az ellenzők előnye.
A területi eredmények széles körű elutasítást mutatnak. A francia nyelvű kantonokban több helyen hetven százalék fölé emelkedett a nemek aránya, Bázelben megközelítette a nyolcvan százalékot, Zürichben csaknem háromnegyedes volt az elutasítás. A legszorosabb eredmény Ticino kantonban született, ahol a becslések szerint valamivel több mint 51 százalék mondott nemet. Az alkotmánymódosításhoz egyszerre lett volna szükség országos választói és kantonális többségre, de a kezdeményezés egyik feltételt sem tudta teljesíteni.
A döntés nem változtat azon, hogy Svájc továbbra is katonailag semleges ország marad. A vita valójában arról szólt, mennyi mozgásteret kapjon a berni kormány a semlegesség gyakorlati értelmezésében. A szövetségi külügyminisztérium a kampányban hangsúlyozta, hogy az 1907-es hágai egyezmények a fegyveres konfliktusokban való részvételre, a hadviselő felek katonai támogatására és a semleges terület használatára vonatkozó korlátokat rögzítik, de nem tiltják automatikusan a politikai állásfoglalást vagy a gazdasági szankciókat.
A népszavazás után sem zárul le a svájci semlegességről szóló vita. November végén újabb országos voksolást tartanak a fegyverkiviteli szabályok lazításáról. A tervezett módosítás bizonyos partnerországok esetében tágabb lehetőséget adna svájci hadiipari termékek exportjára, miközben Ukrajna közvetlen támogatásának kérdése továbbra is külön vitát jelent. A vasárnapi döntés mindenesetre azt erősítette meg, hogy a választók jelenleg nem akarnak szűkebb alkotmányos keretet szabni Bern kül- és biztonságpolitikai döntéseinek.
