Kiszáradt a Zagyva medre, illegális vízkivételek a vízgyűjtőn
Az ország egészét sújtó rekordaszály után alig érezni a szórványos őszi csapadék hatását. A Zagyva vízgyűjtőjén sincs jobb a helyzet: a folyó vizét a felső szakaszon horgásztavak, víztározók és gazdálkodók egyaránt használják, illegális vízkivételekre is sor került. A vízhiány minden ágazatban súlyos tüneteket okoz.
Sástó: Magyarország legmagasabban fekvő tavának hűlt helye
A Mátra szívében, Sástónál Magyarország legmagasabban fekvő tavának hűlt helyét találták: kirepedezett aljzatú meder, felfordított csónakok, tenyérnyi kagylóhéjak, szárazra került nádasok, sáros pocsolyákban vergődő vadkacsák. Az utóbbi időben a hegyvidék sem kapott sok csapadékot.
– Ha víz van, jön turista is, ha nincs, nem jön. Mi ennek élünk, ebből keressük a kenyerünket – jegyezte meg a tóparti étterem egyik pincére.
Illegális vízkivétel Szurdokpüspökinél
Szurdokpüspökinél a Szurdok-pataknál illegális vízkivételt jelentettek a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének, tudtuk meg a szervezet kapcsolattartójától, Vincze Barbarától. A meder itt is porzik. A kövek között lépkedve egy partfalból kikandikáló vezetékbe botlottak, amely a föld alatt fut tovább egy magánterületen fekvő mélyedéshez. A part alatt mintegy 40 centivel még lehetett benne víz. Tulajdonosnak, kapunak, csengőnek nyomát sem találták.
Az illegális felszíni vízkivételek észlelése a vízügyi igazgatóság feladatköre. Területi jelenléttel, közvetlen kapcsolattartással és vízhozammérésekkel figyelik a térséget, monitoring vizsgálatokat is végeznek, a regionális laboratórium pedig mintavételekkel segít – válaszolták kérdésre. A Zagyvát ellenőrző Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság ez idáig három illegális vízhasználatot derített fel a folyó teljes szakaszán, bár a helyiek és a civil szervezetek ennél jóval többet észleltek.
Betonmeder és homokzsáktorlasz Bátonyterenyén
A bátonyterenyei Szúpatakon a Szentkúti-patak vizét vezették el: az eredeti patakmedret beton közé szorították, homokzsákokkal elzárták, és egy új medret ástak a víztározóhoz, kiszárítva ezzel a patakot. A vízszint itt is jó két méterrel a partvonal alatt járt. Az elvezetéssel kapcsolatban felmerült a szabálytalan létesítés gyanúja is.
A Tóaljai tavak és a maconkai modell
A Tóaljai tavaknál több környezeti problémát jelentettek az ott lakók. A rendszerváltás után egy bányatóból kialakított horgásztó jelenleg a helyi horgászegyesületnek és Mátraterenyének jelent bevételi forrást. A Zagyva és a tó között egy nagyjából ölnyi mély, 100 méter hosszú elvezető árkot néztek meg, mellette vasbeton csövek hevertek. A helyiek nem tudnak vízjogi engedélyről, tereprendezésről számoltak be. Mátraterenye polgármestere, Gecse László megerősítette: a betoncsövekre azért van szükség, hogy az árok fölött bejárót alakítsanak ki a kiparcellázásra szánt önkormányzati területekhez.
A Tóaljai Bányász Horgász Egyesület elnöke, Hegyes Iván szerint az árok már a bányató idején is megvolt. Az önkormányzattól kikért vízjogi üzemeltetési engedély és vízminőségi vizsgálati eredmények szerint már 2023-ban is negatívnak írták le a víztest vízmérlegét: évente mintegy 5000 köbméterrel kevesebb a vízpótlás a tóban.
Visnyovszky Ágota természetvédelmi mérnök, humánökológus néhány héttel korábban vízügyi szakemberekkel is körbejárta a tavat, akik az árokról való érdeklődésére csak annyit mondtak, hogy az „nem engedélyköteles”. Ágota szerint alapvető probléma, hogy a természetvédelmi területeket nem körültekintően szervezik meg, a természetvédelmi őrszolgálat leterhelt.
A mátrai horgásztavak fejlesztésének sarokköve a maconkai modell, amelynek megalkotásában Dérer István, a Bátonyterenye–Maconkai Szabadidő- és Sporthorgász Egyesület korábbi vezetője, a MOHOSZ alelnöke is szerepet vállalt. A Maconkai-tó fejlesztésében Áder János volt államfő is szerepet vállalt, akit 2013-ban a Magyar Horgászat Nagykövetévé választottak. Maconka 2022-es vízhiánya mintegy két tonnára rúgó részleges halpusztulást és vízhiányt idézett elő.
