Hszi Csin-ping washingtoni tárgyalásai három fontos vitatéma körül forognak majd
A Kínai Népköztársaság elnöke kétnapos látogatásra érkezik az Egyesült Államokba, ahol Donald Trump amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök között három fő vitatéma lesz napirenden: a két ország között zajló mesterségesintelligencia-versennyel kapcsolatos aggodalmak, Tajvan státusza és a Kína által birtokolt ritkaföldfémekhez való hozzáférés feltételei.
Kevesebb mint egy éven belül már a harmadik személyes találkozóra kerül sor holnap a két elnök között, ezúttal az amerikai fővárosban. Az utóbbi hónapokat egyfajta törékeny diplomáciai fegyvernyugvás kísérte, amely a függőben lévő és megoldásra váró vitapontok ismeretében már nem tarthat sokáig.
Az USA és Kína a 21. század fegyverkezési versenyét a mesterséges intelligencia területén vívja, amelyben mindkét fél győzelemre tör, ám a technológiával kapcsolatos biztonsági kockázatokat is igyekszik elkerülni. A hónap elején a kiberbiztonságért felelős amerikai szövetségi hivatal, az FBI és az NSA hírszerző ügynöksége nyilvános tájékoztatót adott ki, amelyben hat kínai AI-céget azzal vádoltak meg, hogy amerikai csúcsmodelleket használtak fel saját modelljeik tanítására, és hogy ez a lépésük aláássa a tisztességes versenyt, és megsérti a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat. Mára a nyugati vállalatok megismerkedhettek azzal, hogy a kínai szereplők másként viszonyulnak a szerzői jogi oltalom fogalmához, mint azt Európában vagy az Egyesült Államokban megszokhatták. Scott Bessent pénzügyminiszter még júliusban azt nyilatkozta, hogy az amerikai nagy nyelvi modellek vízjeleit találták meg a kínai modelleken, ami egyértelmű ellopása az amerikai szellemi tulajdonnak. Ezenkívül Washington elégedetlen a kínai modellek biztonsági mechanizmusaival és átláthatóságával is.
A fentiekkel kapcsolatos aggodalmak Washingtont és Pekinget is jellemzik, csak eltérő okokból. Egyes amerikai kongresszusi tagok – az iparági szereplők figyelmeztetésére – el akarnák kerülni az elszabadult AI-modellek okozta apokalipszist, például egy soha nem látott biológiai fegyver előállítását. A kínaiak ezzel szemben a Kínai Kommunista Pártot és a politikai rendet felforgató rosszhiszemű aktoroktól és irányíthatatlanná váló modellektől óvnák meg az országot.
Tajvan ügyében Trump meglepően engedékeny nyilatkozatokat tett az elmúlt időszakban. A pekingi útja után májusban mondottak nagyban eltérnek a Ronald Reagan által 1982-ben adott biztonsági garanciától, amely szerint az amerikai fegyvereladások a szigetországnak Pekinggel való egyeztetés nélkül fognak történni. Ezzel szemben Trump már megvitatja majd az említett tranzakciókat Hszi elnökkel is.
Az amerikai technológiai ipar legnagyobb kitettsége a kritikus fontosságú nyersanyagok terén jelentkezik, különös tekintettel a ritkaföldfémekre, amelyek globális ellátási láncát Kína ellenőrzi. Peking tisztában van e fontos stratégiai előnyével, ám engedményekről is hajlandó tárgyalni. Tavaly ősszel a dél-koreai Puszanban Hszi elnök ugyan ígéretet tett arra, hogy megszünteti a szóban forgó nyersanyagok exportkorlátozását az USA felé, s az amerikai vevőkhöz meg is érkeztek a megrendelt szállítmányok, az együttműködés feltételei azonban kínai részről még nem egészen világosak.
A kétnapos csúcstalálkozón tehát egyfajta politikai húzd meg-ereszd meg játék várható, miközben Trump az iráni háborús fiaskó mellett belpolitikai népszerűtlenséggel is küzd, az ebből fakadó sebezhetőségét pedig Hszi elnök minden bizonnyal igyekszik majd kihasználni.
